Egyre drágábban dolgozunk
A KIA Motors Zsolna melletti üzeme. A drágább munkaerő elriaszthatja a nagyobb külföldi beruházókat a szlovákiai letelepedéstől. (SITA-felvétel)
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Az Eurostat jelentése szerint az év első három hónapjában az eurózóna országai közül nálunk nőtt a leggyorsabban a munkaerő ára. Egyes ágazatokban ugyanis nőttek a bérek, és a vállalkozók költségeinek a növekedéséhez paradox módon hozzájárultak az elbocsátott alkalmazottaknak fizetett lelépők is. Mindez a hazai munkáltatóknak ugyan egyelőre nem jelent nagyobb problémát, a külföldi beruházókat azonban elriaszthatja a szlovákiai letelepedéstől, hiszen a környező reformországok közül csak a cseh munkaerő kerül többe. Ez jelentős fordulat, hiszen alig két éve a visegrádi négyek csoportjában még nálunk voltak a legalacsonyabbak a bérköltségek. A jegybank adatai szerint az egy alkalmazottra fordított költségek – a bruttó bér és a munkáltatói járulékok – munkaóránként Csehországban 8, nálunk 7,1, Lengyelországban 6,5, Magyarországon pedig 6,2 eurót tesznek ki.
Az első negyedévben az Európai Unióban Romániában és Bulgáriában nőttek a legnagyobb mértékben a bérköltségek, mindkét országban 18 százalékot is meghaladó ütemben. Őket követi Csehország és Szlovákia 8 százalék körüli értékekkel. „A szlovákiai növekedés részben a közigazgatásban dolgozók fizetésemelésével, részben pedig az elbocsátott alkalmazottaknak kifizetett lelépőkkel magyarázható” – állítja Oľga Horská, a Szlovák Munkáltatói Szövetség képviselője. Eva Sárazová, a Postabank elemzője szerint azonban a bérköltségek növekedéséhez hozzájárult az euró bevezetése is. A szomszédos országok valutái ugyanis az első negyedévben jelentős mértékben gyengültek az euróhoz képest, ami az ottani bérköltségeket csökkentette a szlovákhoz képest.
Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: nem kell tartanunk attól, hogy Szlovákia jelentősebb mértékben lemaradna a konkurenciaképességben, hiszen egy-egy ország attraktivitását nem csupán a munkaerőre fordított költségek határozzák meg. A konkurenciaképességet több összetevő befolyásolja, jelentős szerepet jártszik a földrajzi elhelyezkedés, az infrastruktúra, a politikai és pénzügyi stabilitás. Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője szerint a befektetők figyelembe veszik a hitelminősítők elbírálását is, hiszen csak a munkaerő árát figyelembe véve nem lehet objektíven összehasonlítani két olyan eltérő fejlettségű országot, mint például Szlovákia és Románia. (mi, hn, t)