Bukórepülésben Szlovákia ipara

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Tavaly éves szinten még 6,5 százalékkal nőtt az ország ipari termelése, a válság első negatív jelei azonban már októberben éreztették hatásukat. Az ágazat termelése azóta hónapról hónapra mélyebbre zuhan. Összességében Szlovákia ipara utoljára 2008 szeptemberében mutatott fel növekedést (+4,0 százalékot), a megtorpanás októberben kezdődött (-1,8%), s azóta ez a trend gyorsuló ütemben folytatódik. Decemberben 18%-os volt a visszaesés, az idei év elején pedig soha nem látott mélypontra kerültünk. A drasztikus, 27%-os januári termeléscsökkenés a gazdasági elemzőket nem lepte meg. A külföldi kereslet csökkenése a hazai ipari termékek iránt több hónapja kezdődött, az év első hónapjában ráadásul a visszaeséshez hozzájárult az orosz gázszállítás szüneteltetése is – állítja Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a statisztikai hivatal által közzétett adatok jobbak, mint amire eredetileg számítottak.

Különösen aggasztó azonban, hogy a legnagyobb visszaesést azok az ágazatok könyvelhették el, amelyek az elmúlt években a szlovák gazdaság húzóágazataivá nőtték ki magukat. A feldolgozóipari termelés a harmadával zuhant a tavalyi év azonos időszakához képest, miután decemberben 18,4%-kal csökkent. Ezen belül az autógyártás termelése csaknem a felével, pontosan 47,7%-kal maradt el a tavaly januáritól. A három autógyár azonban már tavaly decemberben is csaknem 45%-kal kevesebb autót gyártott az egy évvel korábbinál. Mindez azzal magyarázható, hogy a három nagy hazai társaság – a pozsonyi Volkswagen, a nagyszombati PSA Peugeot-Citroen és a zsolnai KIA Motors – termékei iránt jelentős mértékben csökkent az érdeklődés. A személyautók iránti kereslet csökkenését a hazai statisztikai adatok is alátámasztják. Míg tavaly februárban 15%-kal több személyautót adtak el, mint egy évvel korábban, addig idén februárban 39%-kal esett vissza az értékesítés az elmúlt év azonos időszakához képest. Szlovákiában máig a Škoda számít a legkeresettebb márkának, a piac 17%-át uralva. Tavaly februárhoz képest azonban az idei év második hónapjában csaknem a felével kevesebb kelt el belőle, a tavalyi 1482-höz képest csak 777. Ugyanekkor 18%-kal kevesebb fogyott a Renault-ból, 32%-kal a Peugeot-ból és 36%-kal a Volkswagenből. A termékeik nagy részét külföldön értékesítő gyártók a válság miatt csökkentették a munkaidőt, beszállítóik már jelezték, hogy az elbocsátásokhoz kell folyamodniuk.

Az autóiparhoz hasonló mértékű, 44%-ot is meghaladó visszaesést regisztráltak az elektromos berendezéseket gyártó cégek, 42%-osat a fémgyártók, 34%-osat a vegyipari cégek, 23%-osat pedig a textilipar. Szlovákia másik kulcsfontosságú ágazata, az elektrotechnika, valamivel jobban helytállt. A Sonyra és a Samsungra épülő ágazat a decemberi 13%-os esést követően januárban további 9,8%-os fékeződést könyvelt el. Az egyedüli ágazat, amely mindeddig pozitív fejlődésről adhat számot, az energiatermelés, amelyben 3,5 százalékos volt az éves növekedés. A válság érzékenyen érinti az építőipari vállalatokat is, amelyeknek produkciója januárban 25,6%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, miközben decemberben még 12,6 százalékos növekedést könyvelhettek el. Míg tavaly decemberben az ágazat termelése elérte az 557,2 millió eurót (16,79 milliárd Sk), az idei év első hónapjára ez 276,5 millió euróra (8,33 milliárd Sk) csökkent. Zuhant az érdeklődés a szlovák építőipari cégek iránt külföldön is, ahol a hazai vállalatok termelése a felével esett vissza. A statisztikai hivatal szerint az ágazat rossz eredményei a válság miatti keresletcsökkenéssel és a kedvezőtlen időjárással magyarázhatók. Azonban ha kizárjuk a szezonális hatásokat, az építőipar termelés-visszaesése akkor is eléri a 19,6 százalékot.

Az elemzők nem adnak okot különösebb optimizmusra az év egészét tekintve sem. Minimum az első negyedévben a termelés további drasztikus csökkenésére számíthatunk – vallja Martin Lenko, az Általános Hitelbank elemzője, aki mindezt azzal magyarázza, hogy a szlovák ipar számára mérvadó felvevő piacnak számító Nyugat-Európában továbbra sem számíthatunk a kereslet növekedésére. (mi, s)