Biztató jelzést küld a piacoknak az omahai bölcs
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
New York. Mára már 26 Wall Street-i pénzügyi társaság került az FBI szövetségi nyomozó iroda látókörébe a több mint egy éve húzódó válság kapcsán. A legújabb kiszemeltek a Fannie Mae, a Freddie Mac, az AIG és a Lehman Brothers, ezeket a pénzintézeteket jelzálogcsalás gyanújával vizsgálnak át. Csalás gyanújával indítottak eljárást a négy említett pénzügyi szereplő ellen, írja a Süddeutsche Zeitung. A négy óriás körüli zűrzavar indokolta a kormányzat pénzpiaci 700 milliárd dolláros mentő-ötletét. (Összehasonlításképp: az Egyesült Államok éves védelmi kiadása 612 milliárd dollár.) A nyomozás jelenleg még a kezdeti stádiumban van, és egyelőre a vállalatok vezetésére koncentrál. E négy intézettel együtt immár 26 pénzügyi vállalat ellen indított az FBI eljárást. A nyomozások során arra keresik a választ, hogy a gyanúsítottak végeztek-e mérleghamisítást, téves adatközlést vagy bennfentes kereskedést. Hiszen végeredményben az adófizetők pénzéről van szó minden kormányzati beavatkozásnál. A Bush-kormány korábban már átvette a Fannie Mae-t és a Freddie Mac-et, a két társaság az amerikai jelzáloghitelek mintegy felét garantálja – ez a lépése önmagában 100 milliárd dollárjába került. Az AIG biztosító az elmúlt héten 85 milliárd dollár sürgősségi hitelt kapott. (Összehasonlításképp: ez kis híján annyi, amennyi Szlovákia teljes éves gazdasági összterméke.)
A pénzügyi piacok kezdenek magukhoz térni, külön jót tett, hogy Warren Buffett, a világ leggazdagabb befektetője tegnap bejelentette, hogy 5 milliárd dollár értékben részvényeket vásárol a szintén veszélybe került Goldman Sachs befektetési bankban. Ezek után a befektetők bizalma kezd visszatérni a bankok iránt, jórészt ez okozhatja a mai pozitív nyitást. Az elmúlt napok fő bizonytalansági tényezője még mindig megvan, a szakemberek kíváncsian várják a kormány mentőakciójának részleteit. Az omahai bölcsként titulált Warren Buffett befektetései általában be szoktak jönni, ezért kíséri figyelemmel a piac Buffett minden lépését. Ben Bernanke, a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed elnöke és Henry Paulson pénzügyminiszter tegnap számoltak be a kormány 700 milliárd dolláros mentőakciójáról a szenátus bankbizottsága előtt. A képviselők továbbra is szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, ezért most a befektetők nagy része is a kongresszusi szavazásra vár.
A pénzügyi cégek vesztét a másfél éve húzódó hitelválság okozta, amely egy nagyon összetett jelenség, de a lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható: az állandóan dráguló ingatlanok által elvakított pénzpiaci szereplők olyan ügyfeleknek adtak hitelt, akik képtelenek voltak visszafizetni a pénzt, és amikor az árak elkezdtek csökkenni, a lufi kipukkant. A bizniszben a legnagyobb cégek is érintettek voltak, és az öt nagy amerikai befektetési bankból mára csak kettő maradt talpon. A Lehman Brothers csődöt jelentett, a Merrill Lynchet és a Bear Sternst felvásárolták, a válságot túlélő Goldman Sachs és Morgan Stanley pedig teljesen átalakul. A krízis talán legmegdöbbentőbb eleme, hogy kialakulása a legjobb egyetemeken végzett és csillagászati összegű fizetésekért dolgozó közgazdászok szeme láttára, illetve tevékeny részvételével alakult ki. Bár a sajtóban szinte rendszeresen az 1929-es nagy gazdasági válsághoz hasonlítják a mostani pénzügyi vészhelyzetet, az amerikai nagyvárosokban egyelőre nem látni a krízis jeleit. New Yorkban az üzletek tele vannak vásárlókkal, a washingtoni belvárosi éttermekben alig kapni helyet esténként, a Los Angelest átszelő autópályákon pedig folyamatosak a dugók, tehát az emelkedő üzemanyagárak miatt egyre drágább autózásról se tettek le az emberek. Talán igazuk lehet azoknak az amerikai közgazdászoknak, akik szerint amerikai gazdaság erősebb, mint azt a legtöbben gondolják, és komolyabb visszaesés nélkül át fogja vészelni a hitelválságot. (VG, oo, Pf)