Körmöci dukátok helyett eurók

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Ivan Šramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és Ján Počiatek pénzügyminiszter jelenlétében tegnap a történelmi Körmöcbánya 1328-tól működő pénzverdéjében elkezdődött a szlovák nemzeti motívummal ékesített eurók és centek verése. December 15-ig 500 millió darab készül belőlük, együttesen 167 millió euró (5,03 milliárd korona) értékben. A 2405,64 tonna összsúlyú éremhegy percenként 4500 darabbal, havonta pedig 150 millió darabbal gyarapodik. Ján Počiatek közölte: az utóbbi 100 évben a Szlovákia mai területén élők már számos alkalommal váltottak fizetőeszközt, a vizsgált időszakban az euró lesz sorrendben a hatodik. A nagyszabású megbízás zökkenőmentes teljesítése érdekében a pénzverdét 400 millió korona (13,277 millió euró) ráfordítással korszerűsítették, és a felújítás máig nem zárult le. Csak emlékeztetőül: az 1 és 2 eurós érmék fejoldalán a hármas halmon álló kettős kereszt lesz, a 10, 20 és 50 centeseken a pozsonyi vár látható, az 1, 2 és 5 centeseken pedig a Kriváň hegycsúcs.

A körmöcbányai pénzverde a történelmi Magyarország legjelentősebb ilyen jellegű cégének számított. A közel 700 éves pénzverde híres volt az ott vert aranyak (később dukátnak nevezett forintok) tisztaságáról, így azok a korabeli Európa közkedvelt fizetőeszközei közé tartoztak. A körmöcbányai pénzverde működését 1328. november 17-től számíthatjuk: Károly Róbert király ekkor adta ki azt a kiváltságlevelet, mely a körmöcbányai telepeseknek szabadságjogokat biztosított. A város ennek értelmében szabad királyi városi rangra emelkedett és pénzverdét állíthatott fel. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben firenzei fiorino d'oro mintájára az aranyforintok verése, ezeket később dukátnak nevezték. Ez időben a körmöci bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente. A körmöcbányai pénzverde gyakorlatilag azóta folyamatosan üzemel, csupán 1918-ban és 1945-ben a monarchia szétesése, illetve a háborús cselekmények miatt állt le egy időre. (S, WP, só)