Kevésbé vonz a nyugati munkapiac
ÖSSZEFOGLALÓ
Budapest/Pozsony. Egyre kevesebb kelet-európai akar hazáján kívül munkát vállalni. Ez főleg az otthoni bérek emelkedésének, a nemzeti valuták erősödésének és a több betöltetlen álláshelynek köszönhető, de a rossz tapasztalatok is meghatározók. A szlovák Profesia.sk hírportál adatai szerint például az utóbbi két évben a szlovákok érdeklődése is folyamatosan csökkent a külföldi munkavégzés iránt, nem olyan csábító már számukra Nagy-Britannia, Csehország, Írország, Németország és Ausztria. A korona erősödése, a szlovákiai munkanélküliség csökkenése és a bérek emelkedése miatt többen néznek hazai állás után.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által készített tavaszi felmérés szerint az uniós taggá vált nyolc országból 2004 óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Az újonnan érkező keletiek száma pedig lényegesen kisebb; a tavalyi év második felében 17%-kal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását az ottani belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. A külföldi munkavállalási kedvnek sok esetben a riasztó tapasztalatok, illetve hírek is gátat szabnak: a BBC egyik beszámolója szerint a brit élelmiszer-feldolgozó és agráripari cégek könyörtelenül kizsákmányolják a vendégmunkásokat. Mivel a brit álláspiacon elhelyezkedők több mint kétharmada lengyel volt, így főleg az ő számuk csappant meg. Az IPPR szerint az utóbbi időben hazatérők az otthoni jobb munkalehetőségek, a lengyel gazdasági növekedés, a zloty erősödése miatt döntöttek az utazás mellett.
A keleti szomszédok nagyobb otthoni munkavállalási kedve Magyarországon is érezhető. Jó példa erre Románia, a délkeleti szomszéd esetében egy év alatt a 75%-ra apadt a magyar földön munkát vállalók száma. Szlovákiából is több mint ötezerrel kevesebben érkeztek munkáért. Míg régiónk más országaiban nagyobb a maradási kedv, a magyarok szívesen kacsintgatnak külföldre, akár keletebbre is. Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégeknél becslések szerint akár 6000 magyar polgár is dolgozhat. A kelet-magyarországi régióból ingázók főleg az építő- és a könnyűiparban találnak munkát, ahonnan a román kormány jelzése szerint 300 ezer munkás hiányzik. A szlovák határ menti ipar is egyre több magyarnak ad munkát, és a szintén szakemberhiánnyal küzdő osztrákok is toborozzák a nyugat-dunántúli, főleg műszaki közép- és felsőfokú végzettségűeket. (vg)