Egyre mélyül a szociális válság az eladósodott Görögországban
ÖSSZEFOGLALÓ
Athén. A görög pénzügyi válság az egészségügyre is rányomta a bélyegét. A különféle orvosi civil szervezetek hagyományosan bevándorlóknak és menekülteknek fenntartott kórházaiba tömegesen érkeznek a munkanélküli, társadalombiztosítással nem rendelkező és súlyosan beteg görögök. Azok, akik még a közkórházi ellátást is képtelenek megfizetni.
Azt írta a hét végén az EUobserver brüsszeli hírportál, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és a Világ Orvosai (MM) szervezetek munkatársai uniós tagországban eddig sosem látott jelenséggel szembesülnek, amikor lényegében az államtól és a magánszolgáltatóktól vesznek át feladatokat. Athén az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjáért cserébe követelt megszorításokat nyögi, és a kormány kemény intézkedéseit az egészségügy is megérzi.
Aposztolosz Veizisz, az MSF görögországi részlegének vezetője elmondta, a szervezet 1995-től van jelen az országban, és a görög egészségügyi ellátásból teljesen kizárt bevándorlók, illetve menekültek kezelésére szakosodott. Az utóbbi időben azonban egyre több görög állampolgár kopogtat azokon az ajtókon, amelyek eddig zárva voltak előttük. „Most már a nyugdíjasok, munkanélküliek, hajléktalanok, HIV-pozitívak és tüdővészben szenvedő betegek is biztosítás nélkül maradtak” – mondta Veizisz. Hozzátette: egyes egészségügyi szolgáltatások költségvetését akár 80 százalékkal is visszavághatják.
Tavaly a görög kormány államkötvényekkel kezdett fizetni a kórházi beszállítóknak. Idén már annyira rossz a helyzet, hogy Athén képtelen törleszteni tartozását a gyógyszercégeknek, amelyek így nem szállítanak orvosságot egyes kórházaknak. A Roche svájci vállalat például szeptemberben közölte, hogy nem látja el az eladósodott klinikákat. De nemcsak tablettákra, hanem gyógyászati segédeszközökre és vérkészítményekre is szükség lenne.
Veizisz szerint az egészségügyi rendszer válsága három okra vezethető vissza: már jóval a megszorítások előtt is kevés jutott a meglehetősen rossz állapotban lévő egészségügyre, amihez hozzájöttek a kormány által tervezett pénzügyi megszorítások, illetve a kényszerátszervezések. Athén a kórházak számát 133-ról 83-ra, a klinikai egységekét 2000-ről 1700-ra akarja csökkenteni, és 30 ezerben határozná meg az ágyszámot, ez pedig csak 80 százaléka a szükségesnek.
A kormány bevezetette, hogy a kórházi szolgáltatásokat igénybe vevőknek alkalmanként 5 eurót kell fizetniük. Ez az összeg első látásra lehet, hogy nem tűnik soknak, de most, amikor annyi embernek három számjegyű havi fizetésből kell megélnie, minden apró kiadás számít. A kórházi díj alól vannak ugyan kivételek, de meglehetősen sok adminisztráció árán lehet csak bekerülni közéjük. Ugyanis hiába zárja be a boltot ténylegesen egy kisvállalkozó, ha erről nincs megfelelő papírja. Azok sem tartoznak a munkanélküli kategóriába, akiknek saját házuk vagy autójuk van. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok, valamint a biztosítással nem rendelkező 50–60 ezer HIV-beteg.
A köztisztviselőkével párhuzamosan az orvosok fizetése is csökkent, ami teret engedett a korrupció elburjánzásának. A görög egészségügyi rendszer egyre egyenlőtlenebbé válik, és pont azok részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, akik a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek. Az MSF odafigyel a görög helyzetre, hiszen ha egy civil szervezet állami feladatokat vesz át, az sok kérdést vet fel. Az egyik fő probléma például az, hogy növeli-e a nyomást a kormányra egy ilyen lépés, vagy csak elkényelmesíti azt? És mi a kiút egy ilyen esetben? Mikor ér véget a civil szervezet helyettesítő szerepe? – vetette fel a kérdéseket Veizisz.
Az MM helyi vezetője, Nikitisz Kanakisz is borús képet festett a görög egészségügyről. „A csoport által kezelt 30 ezer beteg 35 százaléka görög állampolgár volt, ami 10 százalékkal több, mint az előző évi adat. A pácienseknek körülbelül 9 százaléka volt gyerek.” Kanakisz rámutatott, a betegek nemcsak bajaik orvoslását várják el tőlük, hanem élelmet is kérnek. (MTI, ú)