Optimista uniós elnökséget ígérnek a lengyelek

ÖSSZEFOGLALÓ

Tusk szerint Európa alapjait fenyegeti veszély, ezért az uniónak erős vezetésre van szüksége. A lengyel elnökség Varsó reményei szerint újjáélesztheti az EU intézményeinek értelmébe vetett hitet. Miközben más tagországokban egyre nő az unióval szembeni kiábrándultság, Lengyelországban az EU támogatottsága meghaladja a 80 százalékot.

A 2004 májusi EU-csatlakozás óta eltelt hét év alatt 180 fokos fordulatot vett az akkori lengyel társadalmat jellemző euroszkepticizmus. Több mint bizonytalan volt a belépésről rendezett népszavazás kimenetele: a jogosultaknak csak 59 százaléka vett részt a referendumon, amelyen az érvényességi küszöb 50 százalékos volt. Még II. János Pál pápa is az EU melletti szavazásra buzdította honfitársait. Az urnákhoz járulók 77 százaléka végül így is tett.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a régi EU-tagállamokban is erős kétkedés uralkodott a lengyel EU-belépéssel szemben. Brüsszel attól tartott, hogy az ország keleti mezőgazdasági területei Európa szegényházává válnak. A szkepszis azóta mindkét félnél derűlátássá változott. Nyugaton ma Lengyelországra stabilitási tényezőként tekintenek. Lengyelország volt az egyetlen az EU-ban, amelyet nem érintett a világméretű gazdasági és pénzügyi válság, a gazdaság töretlenül fejlődött, a gazdasági növekedés nem torpant meg.

Az uniós tagság – a külföldi befektetéseknek és a többi tagországgal kialakított szorosabb gazdasági integrációnak köszönhetően – gazdasági növekedést hozott az országnak. 2010 végéig Lengyelország 21 milliárd euróhoz jutott az uniós költségvetésből. A befektetéseknek köszönhetően elsősorban a teljesen elavult mezőgazdaság lépett nagyot előre. Az elmúlt évben az EU-pénzek 0,6-0,7 százalékkal járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, és ezeknek köszönhetően 315 ezer új munkahely létesült. De fontos szerepe volt annak is, hogy a lengyelek, élve az utazási szabadsággal, nagy számban vállaltak munkát külföldön.

Tusk szerint a lengyel elnökség azokról az alapvető értékekről fog szólni, amelyekre az unió épült, és amelyek a lengyelek számára különös jelentőséggel bírnak. Első helyen áll a szolidaritás. Erre utal az elnökség logója is: hat felfelé mutató, különböző színű nyíl, melyek egymás kezét fogó emberláncot formáznak. A legelső alak a fehér-piros lengyel nemzeti zászlót tartja a kezében. A logót ugyanaz a grafikus, Jerzy Janiszewski tervezte, aki egykor a Szolidaritás legendás emblémáját megalkotta: a jellegzetes zászlócskát onnan emelte át a féléves uniós elnökség jelképébe.

Lengyelország számít más EU-tagországok támogatására, hogy csökkentse Oroszországtól való gazdasági és – sokak szemében egyben – politikai függőségét. Egyúttal más térségbeli EU-tagországok, köztük a baltiak szószólójaként is fel akar lépni. „Amikor az Európai Uniót létrehozták, a szén és az acél volt az együttműködés egyik fontos alapja. Ma meg kell értenünk, hogy az olaj- és gázellátást csak együtt tudjuk biztosítani” – mondta Tusk.

Lengyelország az EU elnökeként három prioritásra fog összpontosítani: az európai integrációra, mint a növekedés forrására, a biztonságos Európára és a nyitott Európára. A biztonságos Európa egyik eleme a korszerű és versenyképes mezőgazdaság, ezen belül az élelmiszerárak és az élelmiszer-biztonság.

Fontos prioritás lesz a szeptember 29–30-i keleti partnerségi varsói csúcstalálkozó – melynek Magyarország lesz a társházigazdája –, az Ukrajnával kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás előmozdítása, illetve az EU-csatlakozási szerződés aláírása Horvátországgal. Varsó szeretné, ha előrelépés történne Szerbia, Montenegró és Moldova európai integrációjának ügyében is. Az EU déli szomszédsági politikájával szintén csúcstalálkozón foglalkoznak majd Varsóban, december elején.

A nyári szünet után megkezdődik az unióban a 2014-2020 közötti költségvetés végső formájának kialakítása, amiben kiélezett küzdelem várható. Az EB a múlt héten ismertette javasolt fő irányszámait, ezeket máris sokan bírálják, s az Európai Parlamentben is ellenállásra lehet számítani.

Lengyel szakértők arra számítanak, hogy az EU jelenlegi problémái – főként a görög válság és az észak-afrikai demokratikus mozgalmak – a második félévben is uralni fogják az uniós vitákat. Ezekben a kérdésekben pedig Lengyelországnak semmilyen szerepe sincs. Athénnal kapcsolatban Varsóban eddig inkább visszafogott nyilatkozatok hangzottak el, bár Tusk nemrégiben Brüsszelben megígérte, hogy országa az európai stabilitási mechanizmus keretében 250 millió euróval részt vesz Görögország megmentésében.

Egyelőre nem világos, milyen hatással lesznek az őszi lengyel parlamenti választások az EU-elnökségre. Szakértők éles, a lakosságot megosztó választási küzdelemre számítanak. Tusk ezért is találkozott az elmúlt hetekben a parlamenti pártok vezetőivel, és kérte őket, hogy az uniós elnökség ügyében egységesen támogassák a kormányt.

A kormányfő a szejmben is ezt hangsúlyozta: „Ha a történelemben ismét egyszer elvesztegetünk egy lengyel esélyt pusztán azért, mert mindenen hajbakapunk, ráadásul ezt felemelt függöny előtt tesszük, akkor nem számíthatunk a jövendő nemzedékek megértésére. (...) Minden hibát, amelyet most elkövetünk, a fejünkre fognak olvasni. A legnagyobb hiba az volna, ha a politikusok egy része együttes erővel be akarná bizonyítani, hogy Lengyelország rosszabb, mint amilyen a valóságban.”

Nem véletlen: Berlin elsőként üdvözölte a soros lengyel elnökséget, hangsúlyozva: sokat vár ettől s támogatja a lengyel prioritásokat. Szakértők szerint Varsó a weimari háromszög elnevezésű együttműködés révén az uniós intézményrendszernél informálisabb csatornákon keresztül is folytathat stratégiai egyeztetést a két legbefolyásosabb tagállammal, Németországgal és Franciaországgal. Ennek ellenére számítani lehet arra, hogy éppen a régi nagy tagállamokkal kerül konfliktusba olyan alapvető kérdések miatt, mint a hétéves költségvetés, a klímapolitikai vállalások vagy a keleti partnerség súlypontjának problémája. (MTI, -nák)