A horvátok már a spájzban vannak

ÖSSZEFOGLALÓ

Martonyi János egy hete – immár sokadszor – azt emelte ki a külügyminiszteri tanácsban: a magyar EU-elnökség egyik fő törekvése, hogy még a június 23–24-ei uniós csúcstalálkozó előtt sikerrel zárják le Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásait. De Martonyi hiába szerette volna, döntést nem tudott kicsikarni ez ügyben, még nyilatkozatot sem adtak ki a sajtó számára. Ezért fogalmazott később úgy, hogy a horvát csatlakozás a magyar elnökséget lezáró júniusi csúcs egyik témája lehet – vagyis: még nem biztos, hogy terítékre kerül. Az elkövetkező napokban ki kell derülnie, a horvátok 3-4 hét alatt le tudnak-e zárni minden fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon.

Orbán Viktor kifakadt

Olyan vélekedések is forgalomban vannak Brüsszelben, hogy a magyar elnökség alatt lényegében és érdemben elvégzik a tárgyalások lezárásához szükséges munkát, de a csatlakozási céldátum kitűzése későbbre tolódhat. Brüsszeli források szerint több tagországnak vannak-lehetnek fenntartásai a horvát csatlakozás gyors jóváhagyásával szemben: Hollandiának, Dániának, Belgiumnak, Nagy-Britanniának és esetleg Franciaországnak. Orbán Viktor nemrégiben – a magyar elnökséget értékelve – kirohanást intézett a tagállamok ellen: szerinte a többség nem támogatja az unió bővítését, és bár a magyar elnökség mindent megtesz, amit csak lehet, valójában falakba ütközik.

Kell-e az ellenőrzés?

Elvben persze mindenki biztatja a horvátokat, férfi kollégái szívesen megveregetik Jadranka Kosor kormányfő – vonzó – vállát, azonban mégis ott van az a bizonyos „de”. Uri Rosenthal holland külügyminiszter például egy „kiegészítő mechanizmus” bevezetését javasolta, amivel ellenőrizni lehetne a horvát vállalások teljesítését a csatlakozási tárgyalások befejezése és a tényleges belépés között.

Emlékezhetünk: Bulgáriára és Romániára 2007-es csatlakozásuk után is vonatkozott egy ehhez hasonló mechanizmus. A horvát vállalások ellenőrzését a belépés előtti köztes időszakban Franciaország és Nagy-Britannia is támogatná.

Persze még ebben sem született döntés, ennek ellenére egyesek már a céldátumot is tudni vélik. A Welt am Sonntag a csatlakozási tárgyalásokért felelős, magas rangú brüsszeli diplomatákra hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság azt fogja javasolni, hogy Horvátország 2013. július 1-jétől legyen az Európai Unió 28. tagállama.

Egy másik tekintélyes német lap, a Die Welt ennél jóval szkeptikusabb volt: Horvátország a célegyenesig jutott az uniós csatlakozás útján, a céltól azonban mégis messze van – írta ma egy hete.

Visszalépés már nincs

Ez a lap elismeréssel szólt arról, hogy az EU és Zágráb a napokban zárta le az egyik legnehezebbnek tartott tárgyalási fejezetet, amely az igazságszolgáltatással, illetve az alapvető jogokkal foglalkozik. Brüsszeli értékelések szerint Horvátország immár minden feltételt teljesített, és az igazságszolgáltatás terén olyan mélyreható reformokat hajtott végre, hogy innen visszalépés már nincs. Ezért Viviane Reding alapjogi biztos indítványozta a fejezet lezárását. Győri Enikő uniós ügyekért felelős magyar államtitkár azt mondta, történelmi pillanat érkezett el, és ennek esélyét ki is kell használni.

Ennek ellenére Horvátország még messze van a céltól – értékelte a lap a helyzetet, hiszen a döntést a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell meghozniuk. A Die Welt úgy tudja, Brüsszelben nem számítanak arra, hogy a magyar elnökség alatti utolsó tanácsülésen a tagállamok vezetői zöld utat adnának a horvát csatlakozásnak.

Akadályozó tényezők

Megfigyelők az akadályozó tényezők között első helyen az euró tartós válságát, a másodikon pedig a schengeni rendszer jövőjével kapcsolatban fellángolt vitát említik. A harmadik: egyre több a kétely azt illetően, hogy az Európai Unió hogyan működjön tovább, különösen akkor, ha még tovább növekszik. A legfontosabb a német álláspont, amely elég bonyolultnak tűnhet. Berlin egyrészt Horvátország csatlakozása mellett van, a jelenlegi német kormányban sokan vallják azt a nézetet, hogy Zágráb felvétele után le kell húzni a rolót. A német közhangulat azonban kényszerhelyzetbe hozhatja Angela Merkelt: a fizetésképtelen uniós partnerek milliárdokat felemésztő megsegítése miatt a lakosság körében növekszik az elégedetlenség, ezért a kancellár asszony halogathatja, hogy rábólintson Zágráb csatlakozására.

Sarkozy is bekavarhat

További probléma lehet: Franciaországban 2012-ben választásokat tartanak. Nicolas Sarkozynek ilyen körülmények között aligha jönne jól egy vita arról, hogy újabb ország előtt kell megnyitni a francia munkaerőpiacokat. Lapvélemények szerint több tagállam – köztük Franciaország és Nagy-Britannia – a legszívesebben Horvátországot és Szerbiát együtt engedné be az uniós klubba. Ha ez a nézet diadalmaskodik, Horvátország búcsút mondhat a közeli csatlakozásnak. Ez ellen persze Horvátország foggal-körömmel tiltakozik, ami érthető is.

Végül ne feledjük: a csatlakozásról Horvátországban népszavazást kell tartani. A referendum kimenetele pedig megjósolhatatlan, hiszen a horvát lakosság körében az uniós tagság támogatottsága a közelmúltban 50 százalékra csökkent. (-nák, MTI)