Sokan temetnék Európa nagy vívmányát

ÖSSZEFOGLALÓ

Silvio Berlusconi olasz kormányfőről és Nicolas Sarkozy francia elnökről van szó, akik nem tudták egymás között lerendezni a vitáikat, ezért belerángatták az egész EU-t. Alapvető hiba volt az, hogy amikor Párizs és Róma közös javaslattal fordult az Európai Bizottsághoz Schengen módosításának ügyében, az EB ezt nem utasította el azonnal. Ehelyett május 4-én közölte, javaslatokat fog előterjeszetni arra vonatkozóan, milyen közülmények között állitható vissza átmenetileg a belső határellenőrzés. Már akkor többen figyelmeztettek, ha egyszer elindul a lavina, azt nem lehet megállítani, ha egyszer elkezdünk lebontani valami jót, értékeset, akkor az le is bomlik.

A számok nem hazudnak

Az arab tavasz következtében egyelőre nem indult Európa felé akkora illegális migráció, ami a Schengen elleni támadást indokolná. A becslések szerint Észak-Afrikából eddig kb. 750 ezer ember indult útnak, s ebből csak 20-25 ezer – főleg Tunéziából és Líbiából – Európa felé, a többiek más afrikai országokban kerestek menedéket.

A Lampedusa szigetére idén érkezett több mint 20 ezer menekült problémáját Róma egyedül is játszva megoldhatta volna, ha akarta volna, de könnyebb volt megzsarolni először Párizst és aztán az uniót. Egyébként is: a nyugati országok közül Olaszország – az arányokat tekintve – hátul kullog a menekültek befogadásában.

Csak Jupiternek szabad?

Miután a lavinát elindították, kiderült, Berlusconi és Sarkozy mellett szép számmal vannak más országokban is populisták, akik a Schengen-ügyből politikai tőkét akarnak maguknak kovácsolni. A schengeni megállapodás indokolatlan megsértésén keseregve a múlt pénteken a Süddeutsche Zeitung azt írta, „sok európai állampolgár akkor érzi magát igazán európainak, amikor euróval fizet vagy igazolvány nélkül utazik egyik tagállamból a másikba”, és most ez került veszélybe. Az időpont azért érdekes, mert jelzi: a német média sem hitte el az uniós belügyminiszterek előző napi állásfoglalását, miszerint mindenki meg akarja őrizni az EU egyik legnagyobb vívmányát, a személyek szabad mozgását.

Európában most mindenki a dánokon veri el a port, mert egy nappal a belügyi találkozó előtt bejelentették: két-három héten belül elkezdik az utasforgalom rendszeres ellenőrzését a német és a svéd határon. A dán vámőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a jelentősebb határátkelőkön az utazók csomagjait, új vámposztokat állítanak fel, elektronikus ellenőrző berendezéseket telepítenek, továbbá mozgó osztagokkal erősítik a mélységi ellenőrzést. Pedig Koppenhágában csak úgy gondolták, hogy amit szabad az odahaza egyre népszerűtlenebb Sarkozynek, azt ők is megtehetik. A kisebbségi dán kormány ezzel a lépéssel az őt kívülről támogató jobboldali-populista Dán Néppárt (DVP) nyomásának engedett. Az EB közölte: megvizsgálja, összhangban van-e a dán lépés az uniós jogrenddel. Az ügynek természetsen nincs vége. De ne feledjük: először a franciák foganatosítottak határellenőrzési intézkedéseket a francia–olasz határon.

Elégedetlen sógorok

Ne kárhoztassuk csak a dánokat. Miközben Brüsszelben a belügyminiszterek hivatalosan kiálltak Schengen mellett, osztrák kormánytagok azt nyilatkozták, elképzelhető, hogy Ausztria szükség esetén átmenetileg visszaállítja a határellenőrzést az olasz határon az észak-afrikai menekülthullám miatt. Maga Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter csütörtökön a Kuriernak kifejtette, hogy már jelenleg is „megerősített ellenőrzés” van az osztrák–olasz határtérségben. A bécsi kormány a hadsereg segítségét is igénybe venné, ha menekülthullám indulna meg Ausztria felé.

Mikl-Leitner azt hangsúlyozta, hogy Olaszországnak a határain belül kell kezelnie a menekültkérdést. „Olaszországban az ezer főre jutó menekültkérelmek száma 0,1, míg Ausztriában 1,3. Ausztria is éveken át volt az EU külső határa, és egyedül viselte a menekült- és bevándorlóáradatok terhét.”

Svájc könnyen kiugrana

A sornak ezzel nincs vége, elég csak Svájcot vagy az északi országoknak a Baltikum elleni támadását említeni. Svájc nem tagja az uniónak, de három évvel ezelőtt csatlakozott Schengenhez. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) nagyhatalmú alelnöke, Christoph Blocher volt igazságügy-miniszter a múlt pénteken azt mondta, Svájcnak ismét be kellene vezetnie a külföldről beutazók ellenőrzését, és esetleg ki kellene lépnie a schengeni egyezményből.

Ez azért komoly, mert az SVP az ország legerősebb politikai pártja, amelynek egyik vezetője azt fejtegette, hogy hazája hibát követett el, amikor feladta a bevándorlási politika irányítását. „Országunk közútjait eltorlaszolja a sok jármű, a vonatok túlzsúfoltak, kultúránkat semmi sem védi.” Mint rámutatott, a népesség számához viszonyítva Svájcban nagyobb méretű a bevándorlás, mint bármely más országban, a hatóságok évente 80 ezer új letelepedni szándékozót regisztrálnak. Mellesleg: Svájcban októberben parlamenti választások lesznek, s az SVP a kilépés lebegtetésével az idegenellenességet meglovagolva akar voksokat szerezni.

A közelmúltban tartott népszavazásokon a lakosság többsége támogatta az SVP-nek azokat a kezdeményezéseit, hogy a hatóságok automatikusan utasítsák ki a súlyos bűncselekményt elkövető külföldieket, illetve ne adjanak engedélyt újabb minaretek építésére.

Pofon a baltiaknak

Meglepő volt a május 3-i bejelentés: az észak-európai államok a schengeni egyezmény felfüggesztését és a belső határellenőrzés visszaállítását kérik a balti köztársaságok viszonylatában, arra a jelentésre hivatkozva, hogy a skandináv államok területén a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények 80 százalékát észt, litván vagy lett állampolgárok követik el. Az észak-európai országok rendőrségeinek képviselői ilyen beadvánnyal fordultak a norvég igazságügyi miniszterhez, illetve az Északi Tanács többi tagállamának – Svédország, Finnország, Izland, Dánia – vezetőihez. Arne Johannessen, az északi rendőrhatóságok szervezetének helyettes elnöke, azt mondta, „a balti államoknak sürgősen tenniük kell valamit a helyzet kezelése érdekében, mert ha ez nem történik meg mielőbb, az északiak a Baltikumra vonatkozóan komolyan felül fogják vizsgálni a schengeni megállapodást”.

Román és bolgár pánik

Az egész Schengen-vitát Bukarestben és Szófiában figyelik a legnagyobb rémülettel. Bulgária és Románia ugyanis eddig komolyan remélte, hogy még az idén csatlakozhatnak Schengenhez. Ezt eredetileg tavaszra tervezték, de Franciaország és Németország megtorpedózta ambíciójukat, arra hivatkozva, hogy a két államnak többet kell tennie a korrupció és a bűnözés elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság nyáron teszi közzé új jelentését a két országban zajló igazságügyi reformról és a korrupció megfékezésének eredményességéről.

Ben Knapen holland Európa-ügyi miniszter a múlt szerdán és csütörtökön Bukarestben és Szófiában járt, s mindkét fővárosban azt nyilatkozta, hogy még nem tettek eleget a schengeni feltételek teljesítése érdekében. Korábban Dánia is hasonló álláspontra helyezkedett. A lényeg: a legfejlettebb uniós államok nem látják szívesen a románokat és bolgárokat.

Ebből a szempontból elég megmosolyogtató volt Traian Basescu román államfőnek az a nyilatkozata, hogy igen, szerinte is szükség van a schengeni övezet reformjára és a szabályok konszolidálására – de csak Románia és Bulgária csatlakozása után. (-nák, MTI)