Mérföldkőnek számított a határok nélküli Európa létrehozásában
ÖSSZEFOGLALÓ
A luxemburgi Schengen városán átfutó Mosel folyón horgonyzó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén 1985. június 14-én öt ország, Franciaország, Németország és a Benelux-államok kötöttek megállapodást a közös határaikon való ellenőrzés megszüntetéséről, állampolgáraik szabad mozgásáról. A terv megvalósításának határidejét 1990. január 1-re tűzték ki, a végrehajtási megállapodás aláírására azonban csak 1990. június 19-én került sor, a hatályba lépés időpontja pedig többszöri módosítás után 1995. március 26-ra tolódott. Az egyezmény felügyelője az ún. Schengen-tanács, amely a résztvevő államok bel- és igazságügyi minisztereiből áll, s évente kétszer, áprilisban és októberben ülésezik.
A 142 pontos, nyolc fejezetre tagolódó schengeni egyezmény mérföldkő volt az európai integráció elmélyítésében, a határok nélküli Európa létrehozásában. Kimondja, hogy tagjaivá kizárólag az EU (az aláírás idején Európai Közösség) országai válhatnak, s felsorolja a tagok által kötelezően végrehajtandó enyhítéseket és szigorításokat. Az enyhítések az aláíró országok állampolgáraira vonatkoznak, s lehetővé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat. A szigorítások az egyezményt nem aláíró országok állampolgárait érintik, más elbírálásban részesítve az EU- és a nem EU-tagországokat.
Az aláírók kötelezik magukat, hogy bekapcsolódnak a strasbourgi központú, közös számítógépes nyilvántartó rendszerbe, fokozzák a rendőrségeik közötti együttműködést, biztosítják a kölcsönös jogsegélyt a forgalmi adók és vámok terén életbe lépő törvénykezések megsértőivel szemben. Egységesítik a lőfegyverekkel kapcsolatos eljárásokat, valamint a kábítószer-csempészet elleni fellépést. Vállalják továbbá, hogy más országokkal közös külső határaik védelmét megerősítik, az ellenőrzést megszigorítják, vízumeljárásukat a kívülálló országokkal szemben egységesítik, a bűnözőket kiadják, az egy-egy tagállamban a menedékjog-kérelmek elbírálásakor hozott döntéseket az aláíró országok magukra nézve érvényesnek tekintik.
Az életbe lépés, azaz a teljes jogú taggá válás csak az egyezmény által előírt technikai feltételeknek való megfelelés után lehetséges. A teljes körű átállás – a közös számítógépes rendszerbe (SIS, SIS 2) való bekapcsolódással, a repülőterek schengeni normák szerinti átalakításával, s végül a belső és külső szárazföldi határátkelőkön az ellenőrzés megkönnyítésével, illetve megszigorításával – lépcsőzetesen zajlik, s több hónapot vesz igénybe. (MTI, ú)