Bosszantják az uniót a görög nyugdíjak
Görögországban a múlt hét végi, újabb 24 órás általános sztrájk éppen az athéni kabinet tervezett nyugdíjreformja ellen irányult (TASR/AP-felvétel)
ÖSSZEFOGLALÓ
Bár a hivatalos nyugdíjkorhatár sok más EU-országéhoz hasonlóan 65 év, a nyugdíjba vonulók tényleges átlagéletkora a jelentős engedmények miatt 61 esztendő. A fárasztónak és egészségtelennek minősített munkát végző nők ugyanis 50, a férfiak 55 éves korukban fejezhetik be a munkát. Ide tartoznak például a gőzfürdők masszőrei is – azzal az indoklással, hogy a forró, párás levegőben végzett munka egészségtelen. A fodrászokat a munka során bőrüket érő hajfesték és más vegyszerek jogosítják fel korai nyugállományra.
Vannak még ennél is nagyobb kedvezményt élvezők. Görögországban ötven éves korukig kell csak dolgozniuk a harsonán játszó zenészeknek és a leveles tésztát készítő pékeknek – tekintettel a pályájuk végén fellépő légzési nehézségekre. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szintén válsággal küszködő Spanyolországban szakmai ártalom miatt a bikaviadorok is 55 éves korukban akaszthatják szögre köpenyüket, elegáns kalpagjukat.
Igaz, hogy a görög nyugdíjak elég alacsonyak, de a nyugdíjrendszert átszövi a sok visszaélés. A kormány, hogy ezzel is csökkentse az ország hatalmas adósságát, egyszerűsíteni akarja a bonyolult nyugdíjrendszert, s eltörölni a dolgozók több kategóriájának korkedvezményes nyugdíját. A cél az, hogy a görögök valamivel tovább dolgozzanak, mint jelenleg, több pénzt tegyenek a rendszerbe, és alacsonyabb nyugellátmányban részesüljenek.
Az állandó sztrájkkészültség helyett mielőbb konszenzusra kellene jutnia a társadalomnak abban, hogy mit is csináljanak, „az azonban, hogy svéd módra költekezzenek, és amerikai módra fizessenek adót, nem megy” – fogalmazott Anders Borg svéd pénzügyminiszter a súlyos gazdasági problémákkal küzdő dél-európai országokra utalva. „Nem hihetik komolyan, hogy fenntarthatják a 40 vagy 50 év körüli nyugdíjkorhatárt, s aztán valaki másnak benyújthatják érte a számlát” – tette hozzá.
A társadalombiztosítási rendszerek kutatásával foglalkozó, a londoni Gazdaságpolitikai Kutatások Központjának is dolgozó Vincenzo Galasso milánói közgazdászprofesszor szerint nem lehet leegyszerűsíteni a problémát a keményen dolgozó észak és a lusta dél ellentétére. Olaszországban is sokan korán nyugdíjba mennek, ahogy Belgiumban és Franciaországban is számos példa van erre. Ezzel együtt tény, hogy Görögországnak meg kell reformálnia nyugdíjrendszerét, mert tarthatatlan az, hogy egy nő például 58 éves korában nyugállományba megy, s még a nyolcvanas éveiben jócskán benne járva is élvezi a nyugdíjat. Görögországra ugyanis nemcsak a korai nyugdíj, hanem Európában az egyik legmagasabb várható élettartam is jellemző, ami a férfiak esetében 77,1, a nők esetében pedig 81,9 év.
A görög példa másokat is önvizsgálatra késztet, például Ausztriát, ahol ugyancsak nagyon megengedőek a nyugdíjba vonulás szabályai, különösen a közalkalmazottak, illetve a fél-közalkalmazotti státusban dolgozók esetében. A vasutasok például 52 éves korukban fejezhetik be a munkát. „Könnyű manapság a görögökre mutogatni, könnyű és igazságtalan. Igaz, hogy a görög nyugdíjrendszerben rengeteg az abszurd privilégium, de Ausztriában is léteznek privilégiumok” – mutatott rá Sylvia Wörgetter, a Salzburger Nachrichten szemleírója. (mti, nák)