Állítólag senki sem ellenzi a belgák favoritját

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel. Egy komoly jelölttel bővült azoknak a listája, akiket esélyesnek tartanak az Európai Unió kormányfői tanácsának elnöki posztjára. A hétfői belga lapok mellett névtelenül nyilatkozó uniós diplomaták is Herman Van Rompuy belga miniszterelnököt emlegették a legújabb favoritként.

Brüsszeli sajtójelentések szerint a flamand politikus személyét mind a 27 EU-tagországban elfogadják, ellentétben az eddig felröppent nevekkel. Van Rompuy szóvivője nem kívánta kommentálni ezeket az értesüléseket. A sajtóból az is kiderült, hogy a miniszterelnök – aki már hazája kormányának élére is jóformán kényszerből került ez év elején – elsődleges feladatának a kiújult flamand–vallon feszültség enyhítését tartja, és nem számol más megbízatással.

Az uniós elnöki posztot a hamarosan életbe lépő Lisszaboni Szerződés teremti meg, a mandátumot egy-egy személy két és fél évig tölti majd be. Ő fog elnökölni a kormányfői találkozókon (Európai Tanács – EiT), és bizonyos esetekben a nemzetközi színtéren is képviseli az uniót.

A tagországok állam- és kormányfőinek múlt heti találkozójáig mások mellett Tony Blair volt brit miniszterelnököt, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnököt tartották kiemelkedő esélyesnek a megbízatásra, ám a brüsszeli ülésen sok kérdés tisztázódott.

Várható például, hogy az elnököt a jobboldali néppárt adja majd, így Blairnek kisebb lett az esélye. Továbbá sokan vannak, akik Blairnél sokkal elkötelezettebb uniópárti politikust szeretnének látni EU-elnökként. Balkenendére az alkotmányos szerződés 2005-ös hollandiai elutasítása miatt néznek ferde szemmel, míg a veterán Juncker uniós pénzügyi felelősként a britek és a franciák rokonszenvéből is sokat veszített.

Brüsszeli diplomaták szerint Van Rompuy kinevezését egyetlen tagország sem ellenezné, sőt többen azt kérték tőle a múlt heti csúcstalálkozón, hogy fogadja el a megbízatást. „Senki más nem élvez egyhangú támogatást” – idézett a belga sajtó uniós forrásokat.

A 62 éves belga kormányfő szóvivője ezekhez az információkhoz sem kívánt kommentárt fűzni. Van Rompuy – aki Bajnai Gordon magyar miniszterelnökkel és José Luís Zapatero spanyol kormányfővel közös sajtótájékoztatón vett részt a múlt csütörtökön –, egy ezzel kapcsolatos kérdés kapcsán diplomatikusan úgy nyilatkozott, hogy az unió irányítása továbbra sem egy személy felelőssége marad, hanem az intézmények közti egyeztetéseken dől el.

A jövő év második felében Belgium tölti be az EU soros elnöki posztját, és Van Rompuy azt mondta, nem érezné presztízsveszteségnek, ha akkor már nem ő, hanem az új EiT-elnök irányítaná a kormányfői tanács munkáját.

Tény azonban, hogy Van Rompuyre jelenleg a belga belpolitikai színtéren is kemény feladatok várnak. A tavalyi kormányfőváltáskor ő bizonyult az egyetlen személynek, aki képes lehet úrrá lenni a flamand–vallon nézeteltéréseken, amelyek időről időre Belgium szakadásával fenyegetnek. A legsürgetőbbnek jelenleg a Brüsszel környéki települések választási rendszere miatt kiújult vita rendezése tűnik. A sajátos belpolitikai szerkezetet átalakítva a többségi flamandok szeretnék megszüntetni azt a lehetőséget, hogy a vallonok azon a környéken vallon pártokra szavazzanak, amihez a franciaajkúak körömszakadtáig ragaszkodnak. (MTI, ú)