Manuel Barroso sok nőt szeretne
Brüsszel. Női biztosok megfelelő számú jelölését kérte az Európai Unió tagországainak kormányfőitől José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a témáról hozzájuk intézett levelében. A sajtóhoz is eljuttatott szövegben a következő bizottság vezetésével is megbízott Barroso úgy fogalmazott: jóllehet a jelölési folyamatot nem lehet hivatalosan elindítani az állam- és kormányfői tanács erre vonatkozó döntése előtt, már most fontosnak érzi felhívni a figyelmet az új bizottság kiegyensúlyozott összetételére. Arra kérte a kormányfőket, hogy a nemek egyenlőségét kezeljék „közös célként és együttes felelősségként”. Barrosót a tagállamok nyáron kérték fel az EB következő testületének vezetésére, és jelölését a múlt hónapban az Európai Parlament is jóváhagyta. Az új bizottság azonban várhatóan csak azt követően áll fel, hogy befejeződik az EU reformszerződésének ratifikálási folyamata. Minden EU-tagország várhatóan egy biztos jelölhet Brüsszelbe.
Egyébként a női biztosok kérdése az év elejétől folyamatosan napirenden van, a reflektorfénybe azonban akkor került, mikor májusban elfogadták az „50-50 kezdeményezést”. Ez azt szeretné elérni, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban jelenjenek meg az európai intézmények vezető posztjain. A kezdeményezés képviselői enyhe előrelépésként könyvelték el a júniusi EP választások eredményeit, ahol a női képviselők száma 35 százalékra nőtt. A várakozások azonban még nagyobbak az Európai Bizottság új összetétele kapcsán, hiszen ennek tagjait nem választják, hanem a tagállamok jelölik. Eddig csak Bulgária jelentette be női jelöltjét (Rumiana Jeleva), ezen kívül Luxemburg, Svédország, Ausztria és Ciprus számolt be hasonló szándékról. Margot Wallstörm, az EB alelnöke a nemi kvóták bevezetését szorgalmazza, annak érdekében, hogy a nemek közti teljes egyenlőség minél hamarabb elérhető legyen a társadalom összes területén. Elmondása szerint a női kvóta még minden országban működött, ahol bevezették. Példaként kiemelte a magasabb női részvételt a norvég iparban. Wallstörm szerint kvóták nélkül talán még évtizedekig várhatunk a nemek közti egyenlőségre.
Érdekes statisztika: az EB-nek még sosem volt női elnöke, továbbá 1979 óta – a közvetlen választások bevezetésétől – a 13 Európai Parlamenti elnökből csak kettő volt nő: Simone Veil (1979–1982) és Nicole Fontaine (1999–2002). (m, ú)