Sok éhező ember van az uniós országokban is
ÖSSZEFOGLALÓ
Brüsszel. Nem annyira köztudott, de az uniós országokban is elég sokan szorulnak élelmiszersegélyre. Nos, az EU számvevőszéke a minap arról tett közzé jelentést, hogyan történik ezeknek a segélyeknek az elosztása. Az ellenőrzés eredményeként megállapították: a jövőben jól alkalmazható prioritásokat kell kidolgozni a tagországokban a szociálisan rászorulókat élelmiszersegéllyel támogató program számára, és ami fő: a támogatást célzottabban kell szétosztani.
Különjelentésében a revizori testület az 1987-ben létrehozott uniós programot vizsgálta, és megállapította azt is, hogy a tagállamokban e program megvalósítása során általában nem egyeztetnek, nem hangolják össze az együttműködést a szociális tevékenységek más kulcsfontosságú résztvevőivel. Halász Gejza Zsolt, az Európai Számvevőszék magyar tagja, aki a dokumentumot ismertette, elmondta: az egyik fő probléma az, hogy a karitatív munkában sok szervezet vesz részt, s ha ezek munkáját nemzeti szinten koordinálják is, a hiteles könyvelést azonban sokszor nem könnyű megoldani. Szerinte ennek nem az az oka, hogy csalni akarnak, hanem elsősorban az, hogy a programokat önkéntes vállalkozók bonyolítják le.
Az EU az 1986/87-es rendkívül hideg telet követően alkotta meg a szóban forgó programot, amelynek keretében az unió által felvásárolt készletekben rendelkezésre álló mezőgazdasági termékeket jótékonysági szervezeteknek adják át, hogy azok a rászorulók között ingyenesen szétoszthassák. Az Európai Bizottság statisztikái szerint a 27 uniós tagállamban mintegy 80 millióan minősülnek „szegénység által fenyegetettnek”, közülük 13 millióra teszik azok számát, akik részesültek ebből a segélyből.
A tagországok a programban önkéntes alapon vesznek részt, a számuk jelenleg tizennyolc. Ezek a program költségvetését a tavalyi 307 millió euróról 2009-ben 500 millió euróra növelték. Időközben ugyanis az uniós agrárpolitika változásai nyomán jelentősen csökkentek az intervenciós készletek, és a szétosztandó termékek körülbelül 85 százalékát immár a piacon kell megvásárolni, ami sokkal drágább. Az elosztási láncban több ezer, jobbára önkénteseket foglalkoztató szervezet vesz részt.
A vizsgálat nyomán a számvevőszék megállapította, hogy a program elsősorban szociális célt szolgál, és bár az agrárkészletek felhasználása miatt eddig a mezőgazdasági költségvetésből finanszírozták, meg kell fontolni, hogy továbbra is ez-e a megfelelő forrás a finanszírozására. „Az az alapvető kérdés, hogy a jövőben miből finanszírozzák a programot” – szögezte le Halász. A tagállamokat a számvevők szerint arra kell bátorítani, hogy az érintett szervek közötti együttműködés javítása érdekében a programot integrálják a szociálpolitikai keretbe.
Megállapította a jelentés azt is, hogy „a hatályos rendelkezések a szétosztandó termékek körét az uniós felvásárlási körbe tartozó termékekre korlátozzák, a teljes elosztási láncban alkalmazott eljárások pedig eltérő bánásmódhoz vezetnek, hiszen személyenként eltér az az élelmiszermennyiség, amelyben a végső kedvezményezettek részesülnek”.
Ezért a segélyezésre fordított élelmiszerek „változatosságának, egymást kiegészítő jellegének és tápértékének növelése érdekében felül kell vizsgálni a szabályozást, illetve gondoskodni kell arról, hogy a segélyezetteknél hasonló feltételek alkalmazásával, jobban érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve”.
A számvevők hiányosságokat tártak fel például az irányítási és monitoring eljárásokban is, és úgy vélték, hogy a pénzforrások tagállamok közötti elosztásánál alkalmazott módszerek nem tükrözik a valóságot. Megállapították azt is, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott közbeszerzési eljárások igen eltérőek, ezért „pontosabban meg kell határozni a rászorulóknak szánt élelmiszerek közbeszerzésének jogalapját és végrehajtási szabályait”.
A számvevőszéknek az a tapasztalata, hogy az ilyen jellegű különjelentések ajánlásait, tapasztalatait az uniós intézmények figyelembe veszik további munkájukban. Mint az előterjesztő mondta, az Európai Bizottság a mostani jelentésről folytatott egyeztetésben is nagymértékben együttműködőnek bizonyult, és a a számvevői testület e témában maga mögött tudhatja az Európai Parlament támogatását is. (MTI, ú)