Nassoló gyerekből börtöntöltelék?

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Egyél, igyál, mozogj! jelszóval zajló kezdeményezést Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos indította útjára. Szó szerint, éspedig az uniós kormány székhelyétől, a brüsszeli Berlaymont épülettől kiindulva Európa különböző részein bemutatandó roadshow-kat tartanak, amelyeken a gyerekek különféle programokon és játékokon vehetnek részt. Az Európai Bizottság interaktív honlapot is elindított a http://ec.europa.eu/agriculture/tasty-bunch internetes címen, illetve versenyeket és egyéb eseményeket szervez.

Ezek fő célja közös: megváltoztatni, azaz javítani a gyermekek étkezési szokásait. Megnyerték a kezdeményezésnek egyebek mellett Justine Hénin belga teniszezőt és a nyolcéves Guinness-rekordert, Rosolino Canniót, aki a legfiatalabbként úszta át a Szicíliát az olasz félszigettől elválasztó Messinai-szoros 3,6 kilométerét (58 perc alatt).

Már három program van

Az EU-ban 22 millió gyermek túlsúllyal, közülük 5 millió pedig az elhízással küzd. Azokat a fiatalokat, akik nem ismerik fel, mennyire fontos, hogy egészséges ételeket és italokat fogyasszanak, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a korai csontritkulás fenyegeti – mutatott rá a brüsszeli bizottság.

Az egészséges táplálkozást népszerűsítő kampányt teljes egészében az unió mezőgazdasági költségvetéséből finanszírozzák. Két másik, szintén a gyermekek étrendjének változatossá tételét és étkezési szokásainak javítását célzó fontos kezdeményezést, az iskolatejprogramot és az iskolagyümölcs-programot egészíti ki.

Szinte az uniós kampány elindításával egy időben a gasteini Európai Egészségügyi Fórumon (EHFG) Wolfgang Ahrens, Bréma prevenciókutatással és a társadalmi problémákkal foglalkozó intézetének (BIPS) munkatársa bemutatott egy tanulmányt. Ebből az derült ki, hogy különösen az alsóbb társadalmi rétegekből és a bevándorlócsaládokból származó, valamint az Európa déli részén élő gyermekeket érinti az elhízás és a túlsúly veszélye.

A tanulmány az EU nyolc tagállamában összesen tizenhatezer, 2-9 év közötti gyermeket vizsgált meg. Az eredmények szerint a gyerekek 13 százaléka elhízott, további nyolc százaléka pedig túlsúlyos. Vagyis uniós átlagban a gyerekek egyötöde küszködik súlyproblémával. Ahrens hangsúlyozta: figyelemre méltóak az olaszországi adatok: itt a gyerekek 20 százaléka elhízott és 22 százaléka túlsúlyos! A legegészségesebbek a belga és svéd gyerekek, akiknek csak tíz százaléka túlsúlyos.

A kutatók párhuzamot vontak a kicsik szabadidős tevékenysége és súlyuk között: a kiegyensúlyozatlan, keveset foglalkoztatott gyerekek hajlamosabbak a túlsúlyra, mint azok, akiknek a családi élete tartalmasabb. További döntő tényezők: a televízió előtt eltöltött idő, a passzív családi élet és az alváshiány.

Meghökkentő összefüggés

Bármilyen meghökkentő, de komoly emberek készítették azt a különös összefüggést feltáró tanulmányt, amely szerint a túl sok édességet majszoló gyerekek felnőttként gyakrabban kerülnek rács mögé erőszakos viselkedés miatt. Brit szakértők több mint 17 ezer, 1970-es születésű gyerek életét kísérték figyelemmel csaknem négy évtizeden át. A tízévesen naponta cukrot vagy csokit szopogatók 69 százaléka került rács mögé valamilyen erőszakos bűncselekményért 34 éves korára. Azok közül, akiknek ilyesmi miatt nem volt dolguk a rendőrséggel, 42 százalék fogyasztott naponta édességet. Mindez a British Journal of Psychiatry című szaklap októberi számában olvasható.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték: bár a felfedezett kapcsolat igen izgalmasnak tűnik, további kutatásokkal kell megerősíteni a kapott eredményt. „Nem arról van szó, hogy az édesség önmagában rossz, a jelenség inkább arról árulkodik, hogyan hozzák meg döntéseiket a gyerekek” – mondta Simon Moore, a tanulmány egyik szerzője. Szerinte éppen a szülők vezetik tévútra a gyereküket azzal, hogy a jó viselkedést édességgel jutalmazzák: az ilyenformán mindig azonnali kielégüléshez jutott kicsik nem képesek megtanulni a türelmes kivárást. Ez pedig a lobbanékony, agresszív viselkedés kialakulásának kedvez.

Nem a cukorkáé a felelősség

Moore azonban készséggel elismerte, hogy a tanulmány eredményei alapján nem fogalmazható meg olyan ajánlás a szülőknek, hogy ne tömjék cukorral vagy csokival a gyereküket. „Hihetetlenül összetett ez a kérdés. Egyszerűen nem lenne igazságos a cukorkát megtenni bűnbaknak” – fogalmazott a Cardiff Egyetem kutatója.

Moore-ék kutatása a szülői felkészültség, valamint a társadalmi és gazdasági háttér vizsgálatára is kiterjedt, ám ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele után is jelentős kapcsolat mutatkozott a gyermekként fogyasztott édesség és a felnőttkori agresszió között. Korábbi tanulmányok viszont azt bizonyították, hogy a jobb táplálkozás jobb viselkedést eredményez mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél. (MTI, ú)