Őrizzük meg unokáinknak a természetet

ÖSSZEFOGLALÓ

A Föld területének ma mintegy 46 százalékát borítja érintetlen természeti terület. Ezek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt még ma is természetes állapotukban vannak. Európa 185 millió hektáros földterületének 33 százalékát borítják erdők, ennek azonban csak 5 százaléka, 9 millió hektár tekinthető „vadnak”. Többek között ez áll abban a jelentésben, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő kezdeményezésére elsöprő többséggel fogadott el februárban az EP.

Visszavadítással

A honatya hangsúlyozta, mindenekelőtt az utolsó, még érintetlen területeket kell feltérképezni, s a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmusra van szükség az unióban. Ugyanis a még érintetlen területek számtalan olyan faj menedékhelyeként szolgálnak, amelyek a csekély mértékben megváltozott feltételek között sem képesek fennmaradni. Ilyen például a barnamedve, a farkas és a hiúz. És bármennyire furcsa, de létezik még számos, felfedezésre váró faj is. Különleges finanszírozást kell biztosítani a visszavadításhoz, az érintetlen területek széttöredezettségének csökkentéséhez, továbbá a kompenzációs programokra, a társadalmi tudatosság növelésére, a turisztikai csomagokra, illetve a gazdálkodás hatékonyságának fokozására.

A képviselők a tagállamoktól a madárvédelmi és élőhely-irányelv, illetve a vízügyi és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatékonyabb végrehajtását kérték. Az Európai Bizottságtól pedig azt, hogy támogassa az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésére létrehozott nemzetközi Wild Europe kezdeményezést.

Szigorúbb védelem

Az EP szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat alá tartozó érintetlen természeti területek számára különleges státust és szigorúbb védelmet kell biztosítani. A képviselők arra kérték a bizottságot, hogy az éghajlatváltozás, az illegális fakitermelés és a fokozódó áruigény figyelembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára az érintetlen területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, fenntartható használatára és finanszírozására. A Natura 2000 céljainak eléréséhez a közös agrár-, közlekedési, energia- és költségvetési politika összehangolására van szükség. A vidékfejlesztési politikát meg kell erősíteni, a Vidékfejlesztési Alap ugyanakkor nem elégséges a biológiai sokféleség megőrzésének finanszírozásához.

Az uniós madárvédelmi és élőhely-irányelv értelmében jelenleg a 27 tagállam erdőterületének 13%-a tartozik a Natura 2000-hez. Európában a legnagyobb kiterjedésű védett területek Svédország és Finnország északi részén találhatóak, arányaiban pedig Szlovénia és Bulgária nyilvánította védetté területének legnagyobb hányadát.

Minőségi turizmus kell

Összeegyeztethető-e a biológiai sokféleség védelme a gazdasági növekedéssel? Az EP szerint igen, azzá kell tenni. „A természetet emberi használat által kell megvédeni, Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában” – áll a szövegben, amely hangsúlyozza: A turizmust azonban elővigyázatossággal kell kezelni, még akkor is, ha az egy érintetlen természeti terület élőhelyeit és vadvilágát mutatja be.

A képviselők olyan modelleket javasolnak, amelyek az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elől, korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára.

Magyar–szlovák összefogás

Jelentésének parlamenti vitájában Hegyi Gyula azt mondta, örülne, ha a magyar és szlovák természetvédők együttműködésével sikerülne egy ún. PAN-parkot (Protected Area Network – Védett Területek Hálózata – a WWF 1997-ben indított minősítési rendszere Európa védett területeire és nemzeti parkjaira.) kialakítani a szintén vadonnak számító aggteleki cseppkőbarlang területén. A PAN-parkok hálózata ugyanis sikeres rendszert dolgozott ki Európa-szerte a vadon védelmére. Hegyi úgy vélte, a turizmust a természetvédő szakemberek felügyelete alá kellene rendelni. (pi, ú)