Büntetés az illegális bevándorlók foglalkoztatásáért
ÖSSZEFOGLALÓ
Ami ez utóbbit illeti, az egyik nagyon fontos kitétel, hogy a fővállalkozók felelősek lennének alvállalkozóik illegális tevékenységéért. Az Európai Parlament ma egy hete végleg igent mondott a szankciókat tartalmazó irányelvtervezetre. Fontos adalék, a szavazást a február 4-i plenáris ülésen a témafelelős Claudio Fava (szocialista, olasz) kérésére halasztották el három héttel. Ő ugyanis olyan nyilatkozatot akart a jogszabályhoz csatoltatni, amely szerint az EP kijelenti, hogy a tervezet 9. cikkelyében szereplő, az alvállalkozók megbízására vonatkozó előírások nem zárják ki, hogy a jövőben újabb szabályozást fogadjanak el az alvállalkozók felelősségéről. Miután ez megtörtént, a jogszabály elfogadásának már nem maradt semmi akadálya.
A munkaadó felelős
Jelenleg a becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a külföldieknek (nem EU-országokból származóknak) a száma, akik illegálisan dolgoznak az unióban. Az illegálisan bevándorlókat leginkább foglalkoztató ágazatok az építőipar, a mezőgazdaság, a szállodaipar és a vendéglátás. Milyen formái lennének a büntetésnek? Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás – legfeljebb öt évre – a hazai és uniós tenderektől, illetve az állami támogatásoktól. Ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv.
Kiszolgáltatottak
Az irányelvtervezet a legsúlyosabb esetekben büntetőjogi felelősségre is vonná a munkaadót. Ilyen lenne az, ha egy munkaadó a munkavállalók tömegét alkalmazza szabálytalanul, ha a munkakörülmények a kizsákmányolás határát súrolják, ha a munkavállaló – a munkaadója tudomásával – emberkereskedelem áldozata lett vagy még kiskorú, illetve ha a munkaadó már visszaesőnek számít az illegális bevándorlók foglalkoztatásában.
A szabályokat megszegő munkaadónak automatikusan vissza kell fizetnie az előző évben kapott támogatásokat, a bírság összege pedig az illegális alkalmazottak számával arányosan nőne. A jogszabálytervezet szerint a bért a munkaadónak az adóval és járulékokkal együtt kell kifizetnie, azaz úgy, mintha a munkavállalót legálisan alkalmazta volna, és automatikusan, azaz külön hatósági fellépés nélkül. Adott esetben pedig a munkavállaló hazatérésének költségeit is fedeznie kell.
A foglalkoztatás időtartamát pedig – hacsak nincs rá más bizonyíték – legalább három hónaposnak kell tekinteni. Az EP-képviselők szerint a háztartási alkalmazottként foglalkoztatottak esetében alacsonyabb összegű bírságot kell kiszabni, feltéve, hogy nem ér fel kizsákmányolással a foglalkoztatásuk.
Jutalom a panasztételért
A jelentés szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy – az általuk kijelölt szervezeteken vagy érdekképviseleti szerveken keresztül – az illegálisan tartózkodók panaszt tehessenek a munkaadó ellen, és a munkaadót bíróság előtt lehessen felelősségre vonni. Az együttműködésért cserébe a munkavállalók akár ideiglenes tartózkodási engedélyt is kaphatnának. Az irányelvtervezet szerint abban az esetben, ha az illegálisan alkalmazó munkaadó csak alvállalkozó, a fővállalkozót is felelősségre lehet vonni, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy tudott alvállalkozója illegális tevékenységéről. Az EP a jogszabályt megszegő munkaadók listáját nyilvánosságra is hozná.
Hatékony és rendszeres ellenőrzéseket vár az EP a tagállamoktól. Emellett a tagállamoknak kötelezniük kellene a munkaadókat arra, hogy igazolják, munkavállalójuk harmadik ország állampolgára, és mutassák be érvényes tartózkodási engedélyét. Ezen felül minden harmadik országból érkező munkavállaló felvételekor tájékoztatniuk kellene erről a nemzeti hatóságokat.
Ez az irányelvtervezet egyébként az illegális bevándorlók visszaküldéséről szóló, a parlament által 2008 júniusában, valamint a magasan képzett külföldiek számára adandó kékkártyáról szóló, 2008 novemberében elfogadott irányelveket egészíti majd ki. A tervezet célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a legális bevándorlás ösztönzése.
Siránkoznak a déliek
A másik ötlettel, a menedékügyi támogató hivatal létrehozásával Jacques Barrot igazságügyi biztos és egyben az EB egyik alelnöke állt elő. Az uniós belügyminiszterek múlt heti ülésén Málta már jelentkezett is: szívesen biztosítana székhelyet a hivatalnak, amelynek létrehozását Ciprus és Olaszország is erőteljesen támogatta. Barrot szerint olyan központ kellene, amely – ha egyszerre nagy tömegben érkeznek menekültek valamelyik uniós országba – néhány napon belül kellő létszámban a helyszínre tud küldeni jól képzett bevándorlási, menekültügyi, idegenrendészeti szakembereket.
Főképpen a mediterrán EU-tagállamok panaszkodnak gyakran arra, hogy a tengeri úton érkező, nagy létszámú menekültcsoportok kezelése komoly feladat elé állítja őket. Ha pedig méltatlan körülmények közt összezsúfolódnak a menekültek a számukra létesített különleges táborokban, akkor bizton lehet számítani arra, hogy az emberi jogi szervezetek megkongatják a vészharangot.
Jusson mindenkinek?
Tavaly 194 ezren kerestek menedéket az EU 27 tagországa valamelyikében, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Olaszország csak Lampedusa szigetén 30 ezer, tengeren át érkező menekültet „fogadott” – a legkevésbé sem önszántából. A mediterrán országok szeretnék, ha az uniós szolidaritás kifejezésre jutna abban is, hogy a többi tagország „felszívja” e menekültek egy részét. Egyes médiaforrások szerint Barrot azt reméli, hogy nyárra politikai megállapodás születhet az új hivatal ügyében. (pi, mti, ú)