A három legtöbbet emlegetett földgázvezeték

ÉSZAKI ÁRAMLAT (North Stream). A balti-tengeri vezeték megépítésében még Gerhard Schröder állapodott meg Vlagyimir Putyinnal, s a tervet a Merkel-kabinet is teljes szívvel támogatja. Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt – a balti államok és Lengyelország megkerülésével – összekötő vezeték 2011-től évente maximum 55 milliárd köbméter földgázt továbbítana Oroszországból Németországba. A vezeték megépítésében az orosz Gazprom mellett a német E.ON Ruhrgas és a BASF, továbbá a holland Gasunie energiakonszern vesz részt. Lengyelország és a balti államok attól tartanak, hogy ezáltal kizárják őket a gázellátásból, ezért határozottan ellenzik a tervet, míg Svédország és Finnország környezetvédelmi okokból lép fel ellene.

DÉLI ÁRAMLAT (South Stream). Az Oroszországot a Fekete-tengeren és a Balkánon keresztül Dél-Európával összekötő földgázvezeték megépítéséről 2007. június 23-án Rómában írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom és az olasz ENI menedzsmentje. A lépést november 22-én Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Romano Prodi olasz miniszterelnök jelenlétében konkrét megállapodás követte. Ennek értelmében közös céget hoznak létre a 10 milliárd dollár összköltségűre becsült vezeték megvalósíthatóságának tanulmányozására. A létesítményt 2013-ban szeretnék átadni.

KÉK ÁRAMLAT (Blue Stream). A Fekete-tengeren áthaladó csővezeték Oroszországból szállít földgázt Törökországba. Építője a Blue Stream Pipeline B.V., az orosz Gazprom és az olasz ENI hollandiai bejegyzésű vegyesvállalata. A Kék Áramlatot 2005 novemberében avatták fel Durusunál, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Recep Tayyip Erdogan török és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökök jelenlétében. A Kék Áramlatot a Balkán és Közép-Európa felé tervezték meghosszabbítani, de ezt az elképzelést később felváltotta a Déli Áramlat terve. (nák)