2012. május 26. szombatMa: Fülöp (HU), Dušan (SK)Holnap: Hella (HU), Iveta (SK)« Küldj képeslapot!
A törvénytervezet a szolgáltatókat teszi felelőssé, ha hálózatukon a felhasználók illegális tevékenységet folytatnak. Egyetemekkel, könyvtárakkal sem kivételeznek.

Cikk a nyomtatott kiadásból Veszélyben a nyílt wifi Nagy-Britanniában?

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

FELDOLGOZÁS

Ráfázhatnak Nagy-Britanniában a nyílt wifit szolgáltatók az illegális tartalmakat letöltő felhasználókra. Egy új törvény szerint ugyanis a szolgáltatókat veszik elő, ha a netet használók illegális tevékenységet folytatnak. A Digitális Közgazdaság törvény (Digital Economy Bill) azt mondja, hogy a nyílt wifit szolgáltatók ugyanolyan megítélés alá esnek, mint az egyéni, otthoni felhasználók. Vagyis ha illegális tevékenységen kapják őket, akár a netszolgáltatást is felfüggeszthetik az adott helyen – írja a ZDNet. Az új szabályozás ellehetetlenítheti a kávézókat, kisebb üzleteket, melyek a mostani nehéz gazdasági helyzetben ingyen wifivel próbálják becsábítani a vendégeket. Tapasztalatok szerint az ingyenes netet szolgáltatóknál jellemzően hosszabb időt töltenek a vendékek, és a hosszabb idő alatt többet is fogyasztanak. A recesszió miatt eleve kevesebben járnak éttermekbe, kávézókba, ha még az ingyenes wifi is megszűnik, akkor az üzletek komoly veszteséget szenvedhetnek el. De nem csak az üzletek érintettek az új szabályozásban, az egyetemekre és könyvtárakra ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek. Vagyis ha valamelyik hallgató letölt egy jogdíjas mp3-at, szélsőséges esetben akár az egész egyetemen felfüggeszthetik a netszolgáltatást. Az egyetemek természetesen tiltakoznak. Lilian Edwards internetjogász, a Sheffield University professzora szerint nem elég, ha jelszóval védik le a hotspotot, hiszen az internetszolgáltató akkor mentesülhet a következmények alól, ha regisztrálja a felhasználókat, így szükség esetén tudja, ki az illegális letöltő. Vagyis két lehetőség közül választhatnak, vagy hatalmas mennyiségű adatot rögzítenek minden egyes felhasználóról, vagy fizetnek valakinek, hogy kezelje a hálózatot. Az intézmények választhatnak, hogy netszolgáltatóként vagy előfizetőként szolgáltatják a netet. Előbbi esetben minden felhasználóról rögzíteni kell bizonyos adatokat – ez eléggé költséges. A másik lehetőség, hogy előfizetőként szolgáltatják a wifit – ebben az esetben bármilyen illegális letöltés esetén retorziókra számíthatnak. A könyvtárak sem mentesülhetnek a szabályozás alól. Ha kivételt tennének a könyvtárakkal, akkor a kalózok kihasználhatnák a helyzetet, és oda csoportosulnának. Akár álkönyvtárakat is létrehozhatnak, melyek az illegális letöltések központjai lehetnének. Young szerint a nagyobb szállodaláncok képesek lesznek szolgáltatóként folytatni, de a kisebb kávézók, üzletek nem. Utóbbiaknak azt javasolja a miniszter, hogy helyezzenek üzembe szűrőket, mellyel csökkenthetik a lehetőségét annak, hogy valaki illegális tevékenységet folytasson a hálózaton. Másik lehetőségként tűzfallal letilthatják bizonyos oldalak elérését. A legfontosabb kérdés persze, hogy miért a szigorítás. Az indoklás szerint a törvény védelmezni próbálja a brit gazdaságot azzal, hogy próbálja korlátozni a brit szórakoztatóipar termékeinek jogtalan letöltését.

Az ellenérvek között pedig azt hozzák fel, hogy korlátozzák a netes hozzáférést, drágábbá, bonyolultabbá teszik azoknak is, kik nem töltögetésre használnák. (i)