Az ET beszólt Szlovákiának

LAJOS P. JÁNOS

A külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott jelentés több területen is kritikus álláspontot fogalmaz meg, javasolja például, hogy az állami szervek tegyék lehetővé a magyar nyelv használatát azokon a területek is, ahol a magyar kisebbség részaránya nem éri el az előírt 20 százalékot, illetve csökkentsék a 20 százalékos küszöböt, amelyet a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvény előír. A hivatalos szervek megnyilvánulásai alapján kicsi az esélye, hogy ez a küszöb változni fog. A külügyminisztérium kijelenti, hogy nem létezik olyan dokumentum, amely előírná, hogy Szlovákiának mit kell tennie az ilyen ajánlások után. A szaktárca szerint azoknak a minisztériumoknak, amelyeknek hatáskörébe tartoznak az egyes ajánlások, elemeznie kellene az Európa Tanács (ET) szakértői bizottságának dokumentumát, és ez alapján meghatározni a konkrét feladatokat. Petőcz Kálmán szerint azonban a kormánynak mindenképpen meg kellene fogadnia az ET ajánlásait. „Olyan eljárási rend természetesen nincs, ami előírná, hogy ha az ET miniszterei tanácsának ajánlásait az adott államnak kötelezően teljesítenie kell, de ha egy állam ratifikál egy nemzetközi egyezményt, akkor olyan politikai kötelezettséget is magára vállal, hogy figyelembe veszi majd az egyezmény szellemiségét is, és betartja az erre hivatott szerv ajánlását is – mondta lapunknak a Fórum Intézet szakértője. – Demokratikus országban szokás valamilyen módon figyelembe venni a felügyelő szerv ajánlásait.” Úgy véli, hogy az ajánlás legfontosabb eleme a 20 százalékos határ csökkentése. A Magyar Koalíció Pártja a 10 százalékos határ bevezetését támogatja. „A kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény módosításának kidolgozásakor az MKP már ezzel a 10%-os küszöbbel fog dolgozni” – áll a párt nyilatkozatában.