Hannibal átkelt az Alpokon, pórul járt, most az apuka fenyeget

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Bengázi. Szent háborút, azaz dzsihádot hirdetett Svájc ellen Moammer el-Kadhafi líbiai vezető, mert az alpesi országban egy tavaly novemberi népszavazás nyomán megtiltották a minaretek építését. A kelet-líbiai Bengázi városban tartott beszédében Kadhafi azzal vádolta meg az általa „istentelennek” minősített Svájcot, hogy lerombolja a mecseteket. Kadhafi kijelentette, hogy azok a muzulmánok, akik üzletet kötnek Svájccal, hitehagyottak, szembeszállnak az iszlámmal, a Koránnal és Mohamed prófétával. Szerinte „a Svájc, a cionizmus és a külföldi agresszió elleni dzsihád” nem jelent egyet a terrorizmussal, ellentétben az al-Kaida tevékenységével, amely „egyfajta pszichológiai betegség és bűncselekmény”, ezért „hatalmas különbség van a terrorizmus és a dzsihád között” – mondta Kadhafi, azt fejtegetve, a dzsihád a fegyveres ellenálláshoz való jogot testesíti meg. Már a minaretépítési tilalom előtt alaposan megromlott Svájc és Líbia kapcsolata, miután 2008 júliusában Genfben őrizetbe vették két napra Kadhafi egyik fiát. Hannibal Kadhafit és várandós feleségét azzal gyanúsították meg, hogy luxusszállodájukban több alkalmazottat is bántalmaztak. Néhány nappal később Líbiában rövid időre őrizetbe vettek két svájci üzletembert, Max Göldit és Rasid Hamdanit a helyi vízumszabályok megsértésének gyanújával. A Hannibal-eset miatt Líbia leállította Svájcba irányuló olajszállításait, és több mint 5 milliárd dollárt vont ki svájci bankokból. Tripoli mindvégig tagadta, hogy a két üzletember letartóztatásának köze lenne a Kadhafi-fiúnak Svájcban okozott kellemetlenségekhez. (FN, MTI, Honv.)