Állami terror a magyar nyelv ellen

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A jogszabály elfogadását csak a három kormánypárt, az SNS, a Smer és a HZDS képviselői támogatták, az ellenzék (a magyar és a szlovák képviselők egységesen) ellene szavazott vagy tartózkodott. A szavazás során a koalíciós képviselők elutasították a magyar képviselők összes módosító javaslatát. „Egyetlen olyan javaslatot sem fogadott el a parlament, mely enyhítette volna a kormány által beterjesztett javaslatot” – mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője. Az 1995-ben elfogadott első változathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100–5000 euró (3000– 150 ezer korona) lehet. Ennek ellenére a kulturális miniszter azt állítja, hogy az embereknek nem kell félniük a bírságtól.

„Kulturált ” nyelvrendőrök

Újra lesz „nyelvrendőrség”, bár ezzel az elnevezéssel a kulturális minisztérium nem ért egyet. „Visszautasítom ezt a kifejezést. A kulturális minisztériumban létrejön egy osztály, de nyelvrendőrség nem” – jelentette ki Marek Maďarič.

A miniszter szerint a magyar sajtóra nem vonatkozik

A jogszabály kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát a nyilvános érintkezésben, azt azonban nem határozza meg, hogy mi számít annak, így a minisztériumi tisztviselőkre, vagyis a „nyelvrendőrökre” hagyja annak meghatározását. Jellemző a jogszabály értelmezésére, hogy nem egyezik a miniszter és a minisztériumi alkalmazottak véleménye a nyilvános érintkezésről. Marek Maďarič szerint a jogszabály nem vonatkozik a sajtóra, a minisztérium sajtóosztálya szerint azonban igen, és a magyar sajtóban a magyar elnevezés mellett szlovákul is fel kell tüntetni a földrajzi neveket. A nyelvtörvény elfogadása miatt a magyar külügyminisztérium is tiltakozott, mivel a szlovák fél nem volt hajlandó egyeztetni a törvényről annak elfogadása előtt. További részletek a 2. és a 3. oldalon. (lpj)