Made in Hungary – Az Oscar-díjas magyarok

Idegenek az ígéret földjén

Az egyedüli magyar színész, aki valaha Oscart nyert, a budapesti születésű Lukács Pál, akit az Őrség a Rajnán című emigrációs dráma főszerepéért díjaztak. A film alapjául szolgáló Broadway-darabban is ő játszott, és érdekesség, hogy az első színészi Golden Globe is hozzá került. A magyar forgatókönyvíróknak sem volt szégyellnivalójuk, a 30-as és 40-es években összesen három Oscar-díjat zsebeltek be, melyek közül a legismertebb Herczeg Gézáé a Zola élete című életrajzi drámáért. A magyar zeneszerzőket Rózsa Miklós örvendeztethette három díjával, melyek közül az egyiket a Ben-Hur című legendás történelmi filmmel érdemelte ki. Említést érdemel még az Arábiai Lawrence díjnyertes zenéjét vezénylő Gerard Schurmann is, aki ugyan nem magyar, ám az anyja Bartók Béla egyik tanítványa volt.

A legtöbb magyar névre a vizuális kategóriák győztesei közt bukkanhatunk. Elek Zoltán sminkmesternek köszönhető az 1985-ös, Maszk című életrajzi dráma főszereplője, egy ritka csontbetegségben szenvedő, fiatal fiú letaglózó látványa. A William S. Darling néven elhíresült Sándorházi Vilmos Béla megannyi történelmi filmet hitelesített látványtervezőként, a magyarországi születésű Paul Groesse pedig a női irodalom legnagyobb adaptációinál segédkezett. Trauner Sándor A legénylakás című ikonikus Billy Wilder-komédia címadó helyiségét tervezte, de a legfrissebb magyar Oscar-díjakat is látványtervezők nyerték, Sipos Zsuzsanna a Dűnéért, valamint Mihalek Zsuzsa a Szegény párákért. László Ernő és Altmann Jakab János operatőrként vonultak be a nagykönyvbe, akárcsak Zsigmond Vilmos, akit Steven Spielberg űrlényes sci-fijéért, a Harmadik típusú találkozásokért díjaztak.

Magyar filmek, magyarok filmjei

Az első, Oscar-díjas magyar rendezés érdekes módon nem magyarországi, hanem csehszlovák film volt: a világháború alatti szlovák bábállam hétköznapjait bemutató Üzlet a korzón, melyet Ján Kádár rendezett. Magyarország 1980-ban jutott első aranyszobrához Rofusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmjével. Egy évvel később aztán Szabó István politikai-kulturális drámája, a Mephisto a nagyjátékfilmek kategóriájában is tarolt. 34 évnek kellett eltelnie, hogy a Saul fia képében egy újabb magyar produkció is feljuthasson a Dolby Színház színpadára. Nemes Jeles László holokausztfilmje az auschwitzi tábor egyik rabját követi kellemetlen közelségből, aki a likvidálandó holttestek között rábukkan a saját fiára. Egy évvel később aztán Deák Kristóf rövidfilmje, a Mindenki hódította meg a világot sokatmondó, énekkari köntösbe öltöztetett rendszerkritikájával.

Magyarok azonban nem csak Európában rendeztek filmet. Az amerikai-magyar George Cukor a My Fair Lady című, humoros Audrey Hepburn-musical rendezéséért nyert Oscart, de bármilyen hihetetlen, még egy ennél is jelentősebb mű is magyarokhoz kötődik: a Casablanca, minden idők egyik legsikeresebb, legünnepeltebb filmje. Az egzotikus, romantikus történet a második világháborúban játszódik, a megszállt Marokkóban, és egy elegáns bár tulajdonosának dilemmáját vizsgálja: szerezze-e vissza egykori szerelmét, vagy segítsen neki és újdonsült párjának elmenekülni az országból? A Humphrey Bogart és Ingrid Bergman vezette mozi a háború alatt készült, ikonikus himnuszjelenetében valódi francia menekültek tisztelegtek hazájuk előtt. A rendező, Michael Curtiz Kertész Mihályként vált híressé Európában. Amerikai pályafutása során komédiákat és musicaleket is rendezett, de a klasszikus kalandfilmeket is ő tette népszerűvé az 1938-as Robin Hood kalandjaival. Magyarországot 1919-ben hagyta el, amikor a filmipar a korabeli kormány kezébe került.