Újabb parlamenti vita várható az abortusz szabályozásáról

Záborská és társai ismét módosítanák a művi terhességmegszakításhoz való hozzáférés feltétéleit. A politikusok a terhes nők megsegítésével érvelnek, az aktivisták azonban a nők jogainak korlátozására figyelmeztetnek. A parlament októberi ülésszaka a tervek szerint kedden indul, a képviselőknek azonban előtte meg kell egyezniük a költségvetésre vonatkozó törvény módosításáról. A téma nem idegen, az abortusztörvény szigorítása rendszeresen terítékre kerül a parlamentben, a több tucat javaslat ellenére azonban eddig nem született konszenzus az ügyben.

Érzékeny adatok

A 25 képviselő által beterjesztett javaslat szerint a művi terhességmegszakítás előtt a nőknek egy kérdőívet kellene kitölteniük, melyben arra is rákérdeznek, mi az oka, hogy a beavatkozás mellett döntöttek. „Ezek ismerete lehetővé teszi, hogy jobban reagáljunk az abortuszt fontolgató nők valós szükségleteire” – áll az indoklásban. A javaslat kidolgozói egy listát is mellékeltek a törvénytervezethez, melyben 16 okot tüntetnek fel: anyagi nélkülözés, rossz gazdasági vagy szociális helyzet, karrier veszélyeztetése, tanulmányok folytatásának szüksége, felkészületlenség az anyaságra, elért kívánt gyermekszám, szakítás vagy egyéb problémák a párkapcsolatban, a terhesség bűncselekmény következménye, nyomásgyakorlás mások részéről, a lelki egyensúly zavara, a gyermek nem kívánt neme, félelem a szülők reakciójától, félelem a partner ill. férj reakciójától, a terhesség alkalmi ismeretség eredménye. A nyomtatványban további intim kérdések szerepelnek, az állam arról is többet szeretne megtudni, milyen fogamzásgátlót használt az adott személy a teherbe esés idején. Ezen felül a beavatkozást kérvényező nőnek a családi állapotáról is nyilatkoznia kellene, méghozzá azzal kiegészítve, kivel él egy háztartásban.

Anyagi támogatás

Záborská több mint 3 ezer eurós támogatással segítené azokat a családokat, ahol egészségkárosult gyermek születik. Emellett pedig azt szeretné elérni, ha a titkos terhesség intézményével élők már a terhesség 21. hetétől betegszabadságra mehetnének – ebben a szakaszban ugyanis már megmutatkoznak a terhesség jelei.

A legutóbbi javaslathoz hasonlóan ezúttal is bevezetnék a szükséglakásokat a kismamák részére, ahol a gyermek 3 éves koráig tartózkodhatnának. Visszatértek azok az intézkedések is, mint például a 4. gyerek után járó támogatás megemelése, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj csökkentése a nagycsaládok számára. A lakhatás biztosítását üdvözölték a szakértők, sokak szerint azonban rendkívül korlátozott a civil szervezetek által fenntartott krízisközpontok befogadóképessége, ahol a bajba került anyáknak igyekeznek segíteni. Jelenleg az ilyen menedékhelyek túlzsúfoltak és már napjainkban sem tudnak minden rászorulót befogadni, a tervezet szerzője azonban nem számol a kapacitás növelésével. A formai változtatásról nem feledkeztek meg: a művi terhességmegszakítás helyett a terhesség művi befejezése fogalmat használnák.

Felesleges bizonytalanság

Az abortusz elvégzése 48 órás kötelező várakozási időhöz van kötve, amit törvényhozók most az egészségügyi okokból végzett beavatkozásra is kiterjesztenének, és ezáltal csak a nő egészségét vagy életét fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne haladéktalanul cselekedni. Záborská korábban 48-ról 72 órára tolta volna ki a várakozási időt, mondván: a nőknek legyen elég idejük tudomást szerezni a lehetőségeikről, sokan ugyanis épp a kedvezőtlen anyagi, illetve szociális helyzetük miatt riadnak vissza a gyermekvállalástól. Ezt az intézkedést azonban a szakorvosok is bírálták, és feltehetően ezért került ki az átdolgozott verzióból.

A tervezetet élesen kritizálja a Választás Lehetősége civil szervezet, mely évek óta harcol a nők jogaiért, illetve a biztonságos és hozzáférhető abortuszért. „A rossz gazdasági és szociális körülmények között élő nők, az egyedülálló anyák, a többszörös anyák és a vidéki régiókban élő nők lennének a fő áldozatai a reproduktív jogok korlátozásának, melyet a törvény eredményez” – véli Adriana Mesochoritisová, a szervezet szakértője, aki egyúttal hangsúlyozta:

A javaslat értelmetlenül kiterjeszti a problémás 48 órás kötelező várakozási időt az orvosi okokból történő abortuszra, és azt javasolja, hogy ez minden terhességmegszakításra vonatkozzon, kivéve, ha a nő egészségét vagy életét közvetlen veszély fenyegeti

Mesochoritisová elsősorban azt kifogásolja, hogy az egészségügyi dolgozók eltérően értelmezhetik, mi számít közvetlen fenyegetésnek, és az esetleges megtorlástól való félelem miatt haboznának azonnal elvégezni a szükséges orvosi beavatkozást. „A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az egészségügyi okok miatti abortusz esetében az orvosok kénytelenek lennének késleltetni az egészségügyi ellátás nyújtását, és ezáltal veszélyeztetnék a nők egészségét” – figyelmeztetett.

Recept a szigorítás ellen

Tomáš Valášek (Progresszív Szlovákia) parlamenti képviselő saját javaslatot nyújtott be a parlament szeptemberi ülésére, erről azonban a kormánytagok leváltását célzó rendkívüli ülések miatt elhalasztották a szavazást. A házszabály értelmében 6 hónapig nem lehet ugyanazt a törvényt tárgyalni, Záborská azonban kihasználta, hogy elnapolták a liberális tervezet megvitatását. Valášek az obstrukció mellett döntött és válaszként visszavonta a javaslatát – erre az esetre szintén érvényes a féléves kényszerszünet. „Amennyiben a beterjesztő visszavonja a javaslatot, a parlament 6 hónapig nem tűzheti napirendjére az ugyanarra a témára vonatkozó javaslatot. Ezt a szabályt csak a házelnök indítványára lehet áttörni, amelyet a képviselők többségének jóvá kell hagynia” – magyarázta Lucia Plaváková, a párt szakértője.