Orbán 2030-ig tervez

Orbán Viktort - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.

Orbán Viktor - akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.

Ezt követően beszédében hangsúlyozta, kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. 

Beszélt arról is, hogy a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd. Hangsúlyozta: a haza nem lehet ellenzékben, mert az magasan a pártok felett áll, "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk".

"Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni"

- fogalmazott később. A miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta: az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy "nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért".

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására"

Beszéde végén kiemelte: ellenezni fogják a kötelező kvótát, kiállnak az európai keresztény kultúráért és harcolni fognak a határok megvédéséért. 

A kormányfő közölte, erős Európát, békét, és kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének.

A beszéd után a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, valamint az LMP sajtótájékoztatón ismertette álláspontját. 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, imponáló lenne a miniszterelnök beszéde, ha nem ő tartotta volna, és az elmúlt nyolc évben nem ő lett volna a miniszterelnök.

Azt mondta, sok szép szó és gesztus fogalmazódott meg, ezek között említette a háromharmad képviseletét. Furcsállotta azonban, hogy az elmúlt nyolc évben a megosztás politikáját mutatta be a miniszterelnök. Hozzátette: legutóbb Gyurcsány Ferenc alkalmazta az "oszd meg és uralkodj" elvet, de az a politika megbukott.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte, az MSZP-Párbeszéd a választások bizonyítottan rendszerszintű manipulálása miatt nem vett részt Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti megválasztásán. A frakcióvezető hangsúlyozta, nem kívántak sem tapsolni, sem gratulálni egy olyan miniszterelnöknek, akinek gázszerelője uniós és magyar adófizetői pénzekből ma már Magyarország leggazdagabb embere.

A miniszterelnök beszédéről ugyanakkor azt mondta, Orbán Viktor egyoldalúan közölte álláspontját, és ilyet már hallottak 2010-ben és 2014-ben is, csak éppen soha nem az történt, amit a miniszterelnök bejelentett.    A szocialista politikus közölte, most is arra készülnek nem az fog történni, amit a miniszterelnök bejelentett.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője semmitmondónak értékelte a miniszterelnök beszédét és jelezte, nem arra figyelnek, amit Orbán Viktor mondott, hanem amit tenni fog. Hozzátette: a kormányfő beszédében a szöges ellentétét vázolta fel annak, amit az elmúlt nyolc évben csinált. Folyamatos forráskivonás történt az egészségügyből és az oktatásból - mondta.

 Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője szerint nem hangzott el konkrétum Orbán Viktor beszédében. Az ellenzéki politikus szerint "semmit nem tudunk arról", hogy a miniszterelnök hogyan akarja "Magyarországot a top ötbe kormányozni a következő időszakban", mint ahogy nem világos az sem, hogy "minek a top ötjébe".

Hozzátette: az LMP álláspontja amíg Magyarországon európai árak vannak, de európai átlag alatti bérek, és 28 500 forint az alapnyugdíj, addig nem lehet felzárkózásról vagy az európai átlag megelőzéséről beszélni.

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, "egy agymosásra, félelemkeltésre és választási csalásra épülő illiberális hatalom nem lehet legitim, ezért Orbán Viktor sem lehet legitim miniszterelnök".

A Magyar Liberális Párt közleményében 10 okot sorolt fel, amiért nem szavazta meg képviselőjük Orbán Viktort miniszterelnöknek. 

A magyar emberek döntöttek április 8-án, és egy világos döntést hoztak, az ellenzéki pártok azonban nem tudják elfogadni a választási vereséget - hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön arra reagálva, hogy több ellenzéki párt nem vett részt az Országgyűlés csütörtöki ülésén, illetve nem szavazta meg Orbán Viktor miniszterelnökké választását. Hidvéghi Balázs kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP több szavazatot kapott az áprilisi választáson, mint a parlamentben ülő ellenzéki pártok összesen.