Munkavállalás külföldön: Ügynökséggel vagy egyedül?

külföldi munkavállalók

Lassan elkezdődnek az idénymunkák, és a nagyobb fizetés reményében sokan külföldön próbálnak szerencsét, ugyanakkor nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön. Tanácsos előre tájékozódni a célország szociális és egészségbiztosítási rendszeréről, illetve az igénybe vehető ellátásokról.

A nyári hónapokban a legtöbb alkalmimunka-lehetőség a vendéglátóiparban (pincérek, szakácsok, pizzafutárok, szobalányok, kisegítő konyhai személyzet stb.), a mezőgazdaságban (gyümölcsök és zöldségek betakarítása), valamint az idegenforgalomban van. Mivel ezen a területen sok csaló is dolgozik, a megfelelő munka keresésekor és kiválasztásakor nem árt az óvatosság. Az Európai Unió próbál segíteni a tájékozódásban: az EURES portálhálózaton (www.eures.europa.eu) rengeteg leellenőrzött, hiteles munkaajánlat böngészhető, melyek mellett ott szerepel a munkaadó vagy cég közvetlen elérhetősége is. Az egyik leggyakrabban használt idénymunka-kereső portál Európában a https://europa.eu/youth/sk oldal, mely elsősorban a diákoknak kínál brigádokat.

420 villanyszerelő

Az EURES szlovákiai oldalán, a www.eures.sk portálon jelenleg 627 munkaajánlat van, összesen 4031 pozíció közül lehet válogatni. Nemcsak a fiataloknak kínálnak munkát, hanem olyan cégek is hirdetnek, amelyek hajlandóak szlovákiai munkaerőt alkalmazni. Keresnek például kőműveseket, lakatosokat, különféle szerelőket, kamionsofőröket, asztalosokat, pékeket, hegesztőket, szakácsokat, konyhai segédmunkásokat, szállodai recepciósokat stb. Az ajánlatok több országból származnak, például Írországból, Németországból, Franciaországból, Csehországból stb. A weboldal segítségével Európa-szerte pillanatnyilag legalább 298 sofőr, 79 pincér, 363 raktáros vagy 420 villanyszerelő helyezkedhetne el.

Akinek a kiválasztott országban nem él rokona, ismerőse, nehezebb dolga van, sokan közvetítő ügynökséghez fordulnak. Ez esetben azonban nem árt az óvatosság. Még mielőtt személyesen tárgyal a kiválasztott ügynökséggel, érdemes megnézni, rendelkezik-e megfelelő engedéllyel – ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Ezenkívül kérjen referenciákat olyan emberektől, akik már igénybe vették az ügynökség szolgáltatásait!

Érdekes

Munkakeresés külföldön

1. Ellenőrizzük a www.upsvar.sk honlapon vagy a munkaügyi hivatalban, hogy a kiválasztott munkaközvetítő ügynökségnek van-e engedélye!

2. Ne csak telefonon vagy e-mailben kommunikáljunk az ügynökséggel, keressük fel személyesen! Keressünk a lakhelyhez közeli ügynökséget.

3. Előre ne fizessünk! Ha az ügynökség az első havi fizetésből vonja le a közvetítési díjat, igyekezni fog munkát találni ügyfelének. Aki előre kéri az illetéket, az gyanús!

4. Kérjünk egy telefonszámot, amelyet esetleges problémák esetén hívhatunk. Kérjük el a leendő munkaadó elérhetőségét is, az interneten ellenőrizzük az adatokat!

5. Az iratainkat mindig tartsuk magunknál, csak a róluk készített másolatot adjuk át a munkáltatónak vagy közvetítőnek!

6. A befizetett illetékekről és a közvetítési díjról tegyük el a számlát!

7. Kiutazás után tartsuk a kapcsolatot az otthoniakkal!

8. Mindig legyen annyi tartalék pénzünk, amiből baj esetén haza tudunk utazni!

Mi van az árban?

Az ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett – de nem ingyen. A szociális ügyi minisztérium rendelete szerint a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetés legfeljebb 20%-át számlázhatják, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 hónapnál hoszszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30%-a is lehet. Az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs illetéket. Ugyanakkor gyakran biztosítanak ügyfeleiknek szállást vagy elszállítják őket a munkavégzés helyére, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítenek a hivatalos ügyintézés, bankszámla nyitása során stb., amiért már kérhetnek bizonyos díjat. A félreértéseket elkerülendő előre kell érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról és azok áráról! Nem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget, a külföldi szállásért és az étkeztetésért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják-e a fizetésből, lehetnek-e szabadnapjai, az esetleges ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki biztosít munkaruhát stb.

Érdekes

Szociális ellátás külföldön

Mielőtt valaki külföldre megy dolgozni, érdemes tájékozódnia az adott ország társadalom- és egészségbiztosítási rendszeréről, a jogairól és a kötelességeiről. A szükséges információkat tanácsos közvetlenül az adott ország illetékes intézményétől beszerezni.

Az uniós államok illetékes intézményeinek listája megtalálható a Szociális Biztosító (SP) honlapján, azaz a www.socpoist.sk weboldalon a „Verejný adresár európskych inštitúcií sociálneho zabezpečenia“ címszó alatt. „Nem árt tudatosítani, hogy az alkalmazottaknak és a vállalkozóknak egyszerre csak egy uniós tagállamban lehet biztosításuk, és ez rendszerint az az ország, ahol ténylegesen dolgoznak. Ez alól kivételt képez az a helyzet, amikor élnek az ún. kiküldetés intézményével. Ez esetben az illető az SP ügyfele marad, s kiállítják számára a PD A1 igazolást” – részletezte a Szociális Biztosító. Vagyis például aki Spanyolországba megy narancsot szedni, rá a társadalombiztosítás terén a spanyol normák vonatkoznak, a spanyol társadalombiztosítási rendszerbe kell bejelentkeznie, ott kell a biztosítási járulékot is fizetnie. Érdemes az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőriznie, hogy a külföldi munkaadója bejelentette-e őt. Mielőtt pedig elhagyja az országot, ugyanott kérjen igazolást az adott országban szerzett biztosítási időszakról! Ezzel könnyebben igényelhet segélyt itthon.

Aki külföldön dolgozik, automatikusan jogosultságot szerez arra, hogy ott éljen. Ha valaki elveszíti az állását, továbbra is az országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat az ottani jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször függ a korábbi járulékfizetési időszakoktól. A munkanélküli-segélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha igazolni kell a korábbi munkaviszonyait és a társadalombiztosításra való jogosultságot, kérni kell az U1 nyomtatványt abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak a hazai munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itthon jogosult-e munkanélküli-segélyre. Ha itthon nem jogosult a segélyre, az U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált – ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hónapig folyósítják. A szükséges űrlapok beszerezhetőek a Szociális Biztosítóban.

Külföldre utazás előtt ki kell váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeinek 20–30%-át a betegnek kell önrész címén fizetnie. (sza)

Két szerződés

Noha az ügynökségek hivatalosan a regisztrációért nem kérhetnek illetéket, egyfajta kezelési költség címén kicsalhatnak pénzt az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy találnak számára munkát. Sikeres munkavállalás esetén két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés.

Akár néhány hétre, akár hosszabb időre megy valaki külföldre dolgozni, joga van ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesüljön. Kiutazás előtt azonban érdemes tájékozódni az adott ország társadalombiztosítási rendszeréről, a járulékfizetésről. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen juttatásokat (például táppénzt, anyasági támogatást, munkanélküli-segélyt) kaphatnak. Érvényes, hogy az ellátást és anyagi támogatást ott kell igényelni, ahol az utolsó biztosításuk volt. A Szociális Biztosító ezért azt javasolja főleg az alkalmazottaknak és a vállalkozóknak, hogy az adott ország társadalombiztosítási intézményében tájékozódjanak a jogaikról és a kötelességeikről. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?