Lajčák lemondásának visszavonása még nem lezárt ügy

A hétvégén találkozott Lajčákkal Andrej Danko, az SNS elnöke, Martin Glváč (Smer) és Bugár Béla, a Híd elnöke. Bugár a találkozón jelezte a külügyminiszternek, hogy a lemondásával, majd pedig ezt követően a tisztségében maradásával kapcsolatban alkotmányos aggályok merülhetnek fel. Bugár kérdésünkre elmondta, az alkotmány egy értelmezése szerint, ha megengednénk, hogy a köztársasági elnöknek legyen lehetősége arra, hogy ne fogadja el a miniszter lemondását, akkor sajnos olyan precedenst teremtenénk, amivel a jövőben vissza lehetne élni. Az elnök ugyanis így el is utasíthatná egy kormánytag lemondását, ezzel meghosszabbítva annak hivatalban maradását. A jelen helyzet szerint Lajčák visszavonta a lemondását, az államfő viszont sem a lemondást, sem annak visszavonását nem szentesítette. „Ez egy veszélyes játék” – mondta Bugár. Elképzelhető ugyanis az is, hogy valaki megtámadja annak az alkotmányosságát, ahogy a miniszter a székében maradt. Ha ez után az Alkotmánybíróság olyan döntést hozna, amely szerint a miniszter nem alkotmányos módon maradt tisztségében, akkor a tárcavezető összes, a lemondása óta hozott döntése, rendelete, visszamenőleg is megkérdőjelezhetővé válna. „Van egy elképzelés, hogy ezt a problémát hogyan oldjuk fel, de most még nem tartunk ott, hogy erről beszéljünk” – mondta kérdésünkre Bugár. A Híd elnöke szerint a köztársasági elnöknek kell lépnie az ügyben. Bugár hozzátette, szeretnék az alkotmányjogi bizonytalanságot minél hamarabb felszámolni, mindeközben az is a céljuk, hogy Lajčák maradjon a külügyminiszter.

Az alkotmány vonatkozó részét egyébként többféleképpen is lehet értelmezni. Ha elfogadjuk, hogy Lajčák lemondása egy alkotmányos szürke zóna, akkor elképzelhető, hogy a miniszter vissza is vonhatja a döntését, illetve a köztársasági elnöknek nem kötelező azt azonnal elfogadnia. Ha az államfő halogathatja a döntést, akkor azzal egy olyan precedenst teremt, amely alapján a jövőben sokkal nagyobb befolyása lehetne a tárcavezetők személyére, hiszen bármeddig elodázhatná egy miniszter távozását. Alkotmányjog szempontból ezért Lajčák esetében Andrej Kiska államfőnek hivatalosan is tudomásul kellene vennie a külügyi tárcavezető azon döntését, hogy mégis hivatalában szeretne maradni. Ezt az elnök egy nyilatkozatban teheti meg. Erre tegnap estig még nem került sor.