Erősödni látszó magyar pártok

A Focus a Markíza televízió megrendelésére készült legújabb közvélemény-kutatásban a Hídnak 4,4 százalékos, az MKÖ-nek pedig 4 százalékos támogatottságot mért, vagyis az 5 százalékos parlamenti küszöböt továbbra sem tudták megugrani. A január első felében készített felméréshez képest viszont mindkét magyar párt erősödni látszik: a Hídnak korábban 4 százalékot mért a Focus, az MKÖ-nek pedig 3,7 százalékot.

Martin Slosiarik, a Focus intézet elnöke lapunknak elmondta, hogy ezt az erősödést érdemes óvatosan kezelni, hiszen mindössze néhány tizedes növekedésről van szó, mely akár a statitisztikai hibahatáron belüli eltérés is lehet.

„Ha a következő felmérések eredményeiben bármelyik párt esetében látnánk jelentősebb növekedést, gondolok itt akár egy fél százalékos ugrásra, akkor valóban lehetne növekvő trendekről beszélni, de egyelőre nem szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy komoly erősödésről van szó”

– fogalmazott az intézet elnöke. Elmondása szerint az lenne igazán árulkodó jel, ha az egyik magyar párt támogatottsága növekedne, a másiké pedig csökkenne.

„Úgy vélem, hogy a magyar pártok jelenleg blokkolják egymás támogatottságának növekedését. Feltételezem, hogy a választás előtt egyre inkább megpróbálják majd a saját oldalukra állítani a magyar szavazókat, így pedig nő a kockázat, hogy egyik párt sem ugorja meg a parlamenti küszöböt”

– vélekedett Slosiarik.  

A passzív magyar szavazók

Hozzátette: a végső eredményben hatalmas szerepet játszhatnak azok a szavazók, akiket egyelőre egyik pártnak sem sikerült megszólítani.

„Ha az előző parlamenti választások eredményeit nézzük, el lehet mondani, hogy a magyarlakta régiókban rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Ha a magyar pártoknak sikerülne megszólítani ezeket a passzív választókat, akkor létrejöhetne egy olyan forgatókönyv is, melyben mindkét párt erősödne. Erre azonban nem látok nagy esélyt, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy egymás szavazóit próbálják megszólítani. Ebben az esetben viszont csak az egyik pártnak van esélye. Hogy melyikük lehet a sikeresebb, azt most nehéz lenne megmondani”

– magyarázta az elemző.

Vezet a gyengülő Smer

A Focus legújabb felmérésében a Smer 18 százalékos támogatottságot ért el, vagyis 0,7 százalékkal kevesebbet, mint az intézet legutóbbi közvélemény-kutatásában. Martin Slosiarik lapunknak elmondta: a legerősebb kormánypárt esetében egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy csökken a támogatottsága, hiszen az utóbbi hónapok felmérései is csökkenő tendenciát mutatnak. A Focus elnöke szerint ennek legfőbb oka, hogy a választók egy jelentős része csalódott a Smerben.

„A választók is érzik a társadalomban uralkodó közhangulatot. Az igazságüggyel és a nyomozásokkal kapcsolatos botrányok, a politikusok és az oligarchák közti kapcsolatok, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a választók lassacskán kiábrándulnak a Smerből”

– magyarázta a szociológus.

Kotlebáék is győzhetnek

A felmérés szerint a második helyen az ĽSNS végezne, a szavazatok 12,8 százalékát szerezné meg. Slosiarik szerint a szélsőségesek támogatottsága a következő felmérésekben tovább növekedhet, akár a választást is megnyerhetik. A Focus elnöke három fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, melyek kifejezetten a Kotleba szavazótáborát vizsgáló felmérések tanulságai.

„Az egyik, hogy az ĽSNS-nek van egy olyan alapvető szavazótábora, mely 2016 óta tulajdonképpen egyáltalán nem csökkent. Néhány szavazó ugyan Harabinhoz vándorolt, de ez nem kiemelkedő szám. A másik jelentős tényező, hogy Kotlebáék képesek voltak olyan embereket is megszólítani, akik négy évvel ezelőtt nem mentek el szavazni. A harmadik nagy erősödést pedig a Smer csalódott szavazói jelentik, akiknek nagy része nem a demokratikus ellenzéki pártokhoz vándorol, hanem éppen az ĽSNS-hez”

– mondta lapunknak Slosiarik.

Alacsony koalíciós potenciál

Zuzana Čaputová államfő a Markíza vitaműsorában elmondta, ha Kotlebáék megnyernék a választást, tárgyalóasztalhoz ülne velük, hiszen tiszteletben kell tartania a választók döntését

„Azt azonban hozzá kell tennem, hogy az ĽSNS koalíciós potenciálja jelenleg majdnem a nullával egyenlő, hiszen senki sem akar együttműködni velük, már ha el lehet hinni a pártelnökök kijelentéseit”

– mondta a köztársasági elnök.

Nagyot ugrott az OľaNO

A demokratikus ellenzéki pártok közül jelenleg az Andrej Kiska vezette Za ľudí tűnik a legerősebbnek, a megkérdezettek 10,8 százaléka választaná a korábbi kormányfő pártját. Kiskáék ezzel megelőzték PS/Spolu-koalíciót, melynek támogatottsága hónapok óta most süllyedt először 10 százalék alá. Nagy ugrás figyelhető meg az OľaNO-nál: az előző felmérésben 7,7 százalékot jósoltak a pártnak, most pedig 9 százalékra mérte a Focus. A Sme rodina 7,1 százalékról 7,6 százalékra ugrott, ellenben a KDH kissé gyengült. A parlamentbe épphogy bejutna az SNS, a választók 5,2 százaléka preferálja Dankóék pártját.

Ötös ellenzéki koalíció

Ha a választás így végződne, a jelenlegi kormánykoalíció összesen 41 mandátumot szerezne: a Smer 32-t, az SNS 9-et, a Híd pedig egyet sem. A parlamentbe jutó pártok közül azonban csaknem az összes kizárta a Smerrel való együttműködést, csak az SNS és Kotlebáék jöhetnének számításba, azonban Danko és a Pellegrini is elhatárolódott a szélsőségesektől. Ha az ellenzéki pártok alakítanának kormányt, akkor egy Za ľudí, PS/Spolu, OľaNO, Sme rodina és KDH alkotta koalíció esetén akár létrejöhetne a parlamenti többség. Ilyen esetben elképzelhető, hogy Andrej Kiska lehetne a kormányfő, ám az ellene folyó eljárás miatt nem biztos, hogy az államfő kinevezné.

Kiska ellen adócsalás gyanúja miatt indult eljárás, mely még a 2014-es államfőválasztáskor zajló kampányával van összefüggésben. Kiskáék fellebbeztek a döntés ellen, amennyiben viszont elutasítják a fellebbezést, és az ügyészség vádemelési javaslatot tesz a bíróságon, akkor Čaputová nem fogja kinevezni Kiskát.

„Egy olyan időszakban élünk, amikor az igazságügybe vetett hit rendkívül alacsony, ezért nem lenne szerencsés egy olyan személyt kinevezni miniszterelnöknek, aki ellen bírósági eljárás zajlik”

– mondta az államfő, hozzátéve: a választásig akár az is előfordulhat, hogy a bíróság elfogadja Kiska fellebbezését, és az ügy nem folytatódik tovább.