A kisebbségi törvény nem szerepel a kormány jogalkotási tervében, Gyimesire bízták az átdolgozását

Már évek óta zajlik a nemzetiségek jogait rendező és kibővítő, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előkészítése. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a jogszabály tervezete elkészült, olyan előrelépéseket is tartalmaz, mint a nemzetiségek önkormányzati intézményeinek és a kisebbségi hivatalnak a felállítása. Az indítvány évekig Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos irányítása alatt készült, majd a nyáron a kormányhivatal vezetőjének, Július Jakabnak a kezébe került, hogy a kabinet elé terjessze. Ez azonban annak ellenére sem történt meg, hogy a kormány 2022-es évre vonatkozó törvényalkotási tervében, vagyis az elfogadni szándékozott jogszabályok listájában is szerepelt. Arról is beszámoltunk, hogy elsősorban a külügyminisztériumnak voltak kifogásai a tervezettel kapcsolatban.

Elnapolva?

Most pedig, hogy a kabinet a 2023-as évre vonatkozó jogalkotási tervét állította össze a kisebbségi törvény már fel sem került az elfogadni szándékozott jogszabályok listájára. Ezt a Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos által vezetett Bél Mátyás Intézet nevű civil szervezet szúrta ki. Attól tartanak, a törvényt, annak ellenére, hogy az a kormányprogramban is szerepel, egyáltalán nem fogadják majd el. Ezért a törvényalkotási terv kapcsán ún. tömeges véleményezési eljárást indítottak. Ennek keretében több mint 500 aláírást gyűjtöttek, így a kormány törvényalkotási tervért felelős szerve köteles tárgyalni a kezdeményezés indítóival.

Štefan Holý (Sme rodina-jelölt) a jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes azonban a civil szervezet kezdeményezésére reagálva azt nyilatkozta, a kisebbségi törvény azért nem került be a 2023-as tervbe, mert azt még a 2022-es terv tartalmazza. „Ezt a feladatot nem törölték, ezért még mindig aktuális” – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek. Hozzátette azonban, hogy a 2023-as terv egyáltalán nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket az előző években nem sikerült teljesíteni. Holý a felelősséget némileg hárítva arról is beszélt, az egyes minisztériumok, egyéb kormányzati szervek felelősek azért, hogy felvetessék az általuk kidolgozott jogszabály-tervezeteket a kabinet törvényalkotási tervébe. A kisebbségi törvény esetében azonban, mint ahogy azt feljebb írtuk, a felelős szerv maga a kormányhivatal.

Képviselői indítvány?

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban azonban újabb fejleményt jelent, hogy Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő szerint a hétfői koalíciós tanácson rábízták a jogszabály további sorsát. „Megbíztak engem azzal, hogy vegyem a kezembe ezt az ügyet” – mondta lapunknak. Gyimesi arról is beszélt, a kormányhivatal vezetője jövő héten összehívja azt a szakértői csoportot, amely a törvény előkészítéséért felel. „Ezen én is részt veszek majd és elkezdünk dolgozni a tervezet végleges formáján” – tette hozzá. Arról azonban, hogy mely pontokon szeretnék megváltoztatni az indítványt, egyelőre nem akart nyilatkozni.

Gyimesi szerint nincs annak jelentősége, hogy a törvény nem került be a kormány 2023-ra vonatkozó jogszabály-alkotási tervébe. „Ugyanis képviselői javaslatként is be lehet nyújtani” – jelentette ki, de ez csak egy második lehetőség a kormány rendes jogalkotási folyamata mellett. „Ha lesz költségvetés és jövőre lesz koalíció, illetve ez a kabinet fog kormányozni, akkor egészen biztosan a parlament elé terjesztünk egy kisebbségi törvényt” – mondta azzal, hogy a törvényhozásban az indítványokhoz a támogatást mindig ad hoc koalíciókkal szerzik meg.

A képviselő közvetve a Szövetséget is bírálta, hiszen a párt azt kommunikálta, a jövő évi költségvetésben nem különítettek el pénzt a kisebbségi törvényből adódóan létrehozandó intézményekre. Ez Gyimesi szerint azonban nem igaz, hiszen a költségvetésben van 100 millió eurós tartalék. „Ráadásul szerintem a kisebbségi hivatalt nem fogjuk 2024. január 1-nél hamarabb létrehozni” – tette hozzá.

Bukovszky diplomatikus

Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos a tervezet sorsával kapcsolatban úgy nyilatkozott, mindig van esély a törvény elfogadására. „Csak a megfelelő utat kell ehhez megtalálni, de mindezt úgy, hogy ne állítsák mellékvágányra azokat, akiket a törvény érint” – magyarázta. Azzal kapcsolatban azonban, hogy végülis ki a felelős azért, hogy a javaslat nem került be a kormány teljesítendő feladatai közé, Bukovszky nem tartja magát illetékesnek. „Én magam már javasoltam a kormányhivatal vezetőjének, hogy a kisebbségi törvény kerüljön be a kormány jövő évi jogszabályalkotási tervébe, elvégre a törvény mukaváltozata készen van” – tette hozzá.