A járvány alatt hittünk a közös felelősségvállalásban

Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök a koronavírus-járvány első hullámának leküzdése után többször is hangsúlyozta, hogy az emberek közös felelősségvállalása nélkül nem sikerült volna ilyen sikeresen kilábalnunk a vészhelyzetből. A kormányfő szerint Szlovákia lakossága megmutatta, ha nagy a baj, akkor képesek vagyunk az együttműködésre.

De hogy mit gondolnak erről maguk az emberek? A „Hogy vagy, Szlovákia?” projektet a járvány kirobbanása után indította el az SAV. Célja, hogy felmérje az emberek járványhoz való hozzáállását, valamint a szigorító intézkedések közvéleményre gyakorolt hatását.

Hiszünk a közösségben

A felmérés során a szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy járvány idején mit gondolnak az emberek az egyén és a társadalom viszonyáról, valamint mennyire bíznak a hatóságok intézkedéseiben.

Az adatok szerint a válaszadók kétharmada osztja a kormányfő véleményét, vagyis úgy véli, hogy az emberek képesek voltak alkalmazkodni a szigorító intézkedésekhez. A megkérdezettek 60 százaléka továbbá úgy gondolja, az emberek nemcsak a saját testi épségüket tartották szem előtt, hanem a társadalmi érdekeket is. Az adatközlők 70 százaléka egyetért azzal is, hogy ha az egyén betartja a szabályokat, azzal a teljes közösségnek segít a vírus legyőzésében.

Barbara Lášticová, az SAV szakembere elmondta: a válság érezhetően felerősíti a szolidaritást és az együttműködést.

„Ha viszont az ember nem érzi, hogy a közösség része, és nem tud azonosulni a céljaival, akkor nem valószínű, hogy feladja a saját érdekeit. Ha a hatóságok az intézkedések betartására akarják ösztönözni az embereket, akkor jobb, ha a közös célokat hangsúlyozzák, mintsem parancsolnak”

– magyarázta a szociálpszichológus.

Csökken a félelemérzet

A felmérésből azonban az is látszik, hogy a járványhelyzet javulásával az emberek jobban elkezdtek ragaszkodni az egyéni szabadságukhoz. Az SAV elemzői azt a kérdést tették fel, hogy a kormánynak joga van-e korlátozni az emberek szabad mozgását a járvány visszaszorítása érdekében.

Míg erre a kérdésre áprilisban (vagyis a járvány csúcspontján) az emberek 60,3 százaléka válaszolt igennel, addig májusban már csak 51,1 százalékuk. Azok aránya is csökkent, akik úgy gondolják, hogy a kormánynak joga van ellenőrizni az állampolgárokat a vészhelyzet alatt: áprilisban még a válaszadók 51,7 százaléka értett ezzel egyet, májusban csak 43,5 százalékuk.

Talán nem meglepő, hogy a korlátozó intézkedésekkel főként azok értenek egyet, akik elégedettek a kormány eddigi teljesítményével. Barbara Lášticová szerint az adatok ingadozása jól mutatja, hogy a hatóságokba vetett bizalom nagyban függ a vezetők teljesítményétől.

„A járvány visszahúzódásával csökkent azok száma, akik hajlandók betartani a szabadságukat korlátozó intézkedéseket. Áprilisban és májusban is attól függött az emberek fegyelmezettsége, hogy mennyire voltak elégedettek a kormánnyal. Ebből is látszik, hogy a hatalomba vetett hit folyamatosan változik annak függvényében, hogy a vezetők mennyiben járulnak hozzá a közös célok eléréséhez”

– jelentette ki a szakember.

Mindezek ellenére a megkérdezettek 53,3 százaléka továbbra is azt vallja, hogy minden körülmények között betartaná a kormány és a válságstáb által hozott intézkedéseket.