OTTHONUNK A NYELV

Kötőjel, nagykötőjel, gondolatjel

Helyesírásunknak vannak ún. „problémás” fejezetei: a külön- és egybeírás, valamint a tulajdonnevek szerteágazó szabályrendszere, benne a földrajzi nevek írásának buktatóival a közvélekedés szerint a magyar ortográfia két legnehezebb területe.

Helyesírásunknak vannak ún. „problémás” fejezetei: a külön- és egybeírás, valamint a tulajdonnevek szerteágazó szabályrendszere, benne a földrajzi nevek írásának buktatóival a közvélekedés szerint a magyar ortográfia két legnehezebb területe. Sokkal kevesebb figyelem jut viszont az írásjeleknek, pedig e részterület egyszerűnek látszó tudnivalói mögött számos gyakorlati kérdés rejlik. Az írásjelhasználat kettős szerepét az akadémiai szabályzat is kiemeli: elsődleges funkciójukként a különféle szerkezeti egységek (mondatok, szószerkezetek, szavak) jelentéstani és nyelvtani tagolását jelöli meg, másodlagosként pedig a beszéd intonációs-értelmi (hangsúly, hanglejtés stb.) tagolását.

A szlovákiai magyar írásbeli kommunikáció mindennapi gyakorlatában az írásjelek használata gyakran csak a mondatzáró írásjelekre (pont, kérdőjel, felkiáltójel), illetve a szavak közötti vesszőre szorítkozik. A tulajdonképpeni írásjelek közül a fentieken kívül általában a kötőjel, a nagykötőjel és a gondolatjel fordul még elő a hazai írásgyakorlatban, ám gyakran nem a megfelelő módon: ahol nagykötőjelet kellene alkalmazni, ott a hagyományos kötőjelet választjuk és fordítva, valamint nem figyelünk a szóköz és az írásjelek együttes tagoló szerepére. A továbbiakban éppen ezért megpróbáljuk röviden összefoglalni a szóban forgó grafikai jelölések használati tudnivalóit.

Hagyományos kötőjelet szavak és szórészek között leggyakrabban szóismétlésekben (egy-egy),, mellérendelő összetételekben (süt-főz), ikerszókban (piff-puff) és az alárendelő összetételek bizonyos típusaiban (melegvíz-csap) alkalmazunk. Kötőjellel írjuk még az összetett számneveket (kétezer-nyolc), a kettős családneveket (Bajcsy-Zsilinszky), a több?elemű földrajzi nevek több típusát (Al-Duna, Kis-Kárpátok, Fülöp-szigetek, Holt-Tisza-berek, Dráva-híd), az egyéb tulajdonnévi összetételeket (Kazinczy-díjas, Ázsia-kutató), valamint a hozzávetőlegességet, vagylagosságot kifejező – betűkkel vagy számjegyekkel jelölt – számkapcsolatokat (három-négy fiú, 11-12 éves). Kötőjeles írásmódot választunk több egymás után következő összetett szó azonos utó- vagy előtagjának jelölésekor (zöldség- és gyümölcskereskedő, fakitermelés és -értékesítés), illetve alkalmi szóösszetételek (rőzse-dalok) írásakor is.

Nagykötőjellel érzékeltetjük a népek, nyelvek nevének viszonyát (Osztrák–Magyar Monarchia, szlo?vák–magyar szótár) és két vagy több tulajdonnév kapcsolatát (Geiger–Müller-számlálócső, Cseh–Morva-dombvidék). Ugyanígy kapcsoljuk egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt feltételeznek (Pozsony–Bécs, Du?na–Ti?s?za-csatorna, 2007–2008. évi, tavaszi–nyári divat), s nagykötőjelet használunk egyes géptípusok betű- és számjelzése között is (Apollo–11, Formula–1 verseny).

Gondolatjelet főként a szövegegységek elkülönítésekor alkalmazunk: egyszerűt a közvetlen vagy közvetett idézet és az idéző mondat között („Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – írja Kazinczy.), párosat a közbevetések jelölésére (Bár két diplomával rendelkezik – tanárival és közgazdaságival –, nehezen talál megfelelő állást.). A gondolatjel és a nagykötőjel között az a különbség, hogy a gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez, s nem tapad közvetlenül a következő szó első be?tűjéhez sem. Az újabb szakirodalom a nagykötőjel és a gondolatjel mellett megkülönbözteti a velük azonos formájú ún. párbeszédjelet, mely akkor használatos, ha a szerző valakinek a szavait úgy idézi, hogy az idéző mondat megelőzi az új sorba kerülő idézetet.

(www.gramma.sk)

Címkék 

Ajánló

Senki sem hitt neki, semmi rosszat nem tett, mégis tizenhat hónapig raboskodott az újvároskai (Leopoldov) börtönben...

A Pink Floyd új albuma november 10-én jelenik meg. A brit rockegyüttes húsz év után jelentkezik ismét új...