Kedvenc balkonvirágaink termesztésének sikere függ attól, megakadályozzuk-e a kórokozók terjedését

A muskátli növényvédelme

A muskátlifajok a Fokföldről származnak. Közel 400 éve kerültek Európába. Térségünkben mintegy 150 éve termesztik.

A magyar, holland, angol, francia kertészek nemesítői munkájának köszönhetően ma már számos faj és fajta kapható, igen változatos színekben, egyszerű, félig telt vagy telt virágokkal. Termesztésének sikerét nagy mértékben befolyásolják a kórokozók és a kártevők.

A muskátli legveszélyesebb betegsége

a xantomonászos betegség (baktériumos rothadás), mely növényházban és szabad földön is rendszeresen, járványszerűen lép fel. Magas hőmérséklet és magas páratartalom mellett a növények 80-l00 %-át is elpusztíthatja, akár 3-4 hét alatt. A kerti muskátli fajták levelén félkör alakú vagy az érközökben ék alakú vizenyős foltok keletkeznek, melyek közepe megbarnul vagy megfeketedik. A foltok összefolynak, és a levél elszárad. A futómuskátlin a levélnyél elhal, a levél foltosodás nélkül szárad el és sokáig lógva marad a száron. Másik jellegzetes tünet a szárrothadás, amikor a száron vizenyős, nyálkásan rothadó elhalások láthatók. Végül az egész szár elrothad, ráncosan összetöpped, megfeketedve elszárad. Fertőzési források a beteg anyanövények és dugványok, valamint a talajon lévő növénymaradványok. Állományban öntözővízzel és dugványvágó eszközökkel terjed. Nagyobb távolságokra dugványokkal hurcolható szét.

A védekezésben rendkívül nagy szerepe van a megelőzésnek és a higiéne betartásának. A muskátlit gőzölt vagy termesztésre még nem használt talajban neveljük. Csak egészséges dugványokat használjunk fel. A növényeket szellősen ültessük. Kerüljük a felülről való öntözést, amely a leveleken terjeszti a betegséget. A beteg növényeket azonnal semmisítsük meg. Növényházban szellőztetéssel csökkentsük a páratartalmat, biztosítsuk az optimális hőmérsékletet.

A termesztés megkezdése előtt a termesztőberendezést és az eszközöket fertőtlenítsük. A dugványvágó kést minden vágás után mártsuk fertőtlenítő oldatba. Tisztogatásnál a kezünket is sterilizáljuk.

A gombás betegségek közül

súlyos károkat okoz a muskátlirozsda. A levelek színén kerek, sárga foltok, a fonákját barna, szétporzódó spóratelepek láthatók. A levelek elszáradnak, lehullanak, a növények felkopaszodnak. A kórokozó szabad földön nem tud áttelelni. Fertőzési források a növényházban áttelelő növények. Dugványokkal hurcolható szét. Növényállományban légárammal terjednek a spórái (uredospórák). Nyári nagy melegben a betegség visszaszorul, de lehűléskor, l6-l8 C fokon hirtelen elhatalmasodik. Egészséges dugványokat használjunk fel. A beteg leveleket semmisítsük meg. A növényeket rendszeresen ellenőrizzük és a betegség észlelésekor 7-10 naponként permetezzünk rozsda elleni készítményekkel.

Az állati kártevők

közül növényházban feltétlenül számolnunk kell az üvegházi molytetűvel. Lárvái és imágói elsősorban a fiatal levelek fonákján szívogatnak. A károsított levelek kezdetben halványulnak, majd elhalnak, lehullanak, később az egész növény elpusztul. Az általuk termelt mézharmaton megtelepedő korompenész csökkenti a növények díszítőértékét. Jól kezelt növényházakban nem következik be tömegszaporodás. Szabadföldi kiültetés után a kártétel valószínűsége tovább csökken. Ha mégis indokolt a védekezés, válasszuk a rovarok fejlődésére és szaporodására ható készítményeket. A levéltetvek a fiatal leveleken, bimbókon, virágokon szívogatnak. Szintén termelnek mézharmatot. Növényházban és szabad földön egyaránt előfordulnak. Közvetlen kártételük nem számottevő, ellenben a polifág uborkamozaik vírus terjesztésével súlyos károkat okoznak. Az átvitel megakadályozása miatt az első telepek észlelésekor permetezzük le azokat speciális levéltetű ölő készítményekkel.

A nyugati virágtripsz

a muskátli fiatal hajtásain és a bimbókban szívogat. A muskátlin nem okoz jelentős kárt és feltűnő kárképet, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert a bimbós vagy virágzó szaporító anyaggal továbbterjeszthetjük. Másrészt veszedelmes vírusterjesztő. Az imágók jelenlétét kék színű, ragadós lapokkal, a lárvákét a virágok fehér lap fölötti ütögetésével mutathatjuk ki. A károsított bimbókat, virágokat semmisítsük meg. A termesztőberendezést és környékét tartsuk gyommentesen. A kémiai védelem akkor hatékony, ha kétnaponként, legalább négy alkalommal megismételjük. Szabad földön a káposzta-bagolylepke és a gamma-bagolylepke lárvái hámozgatják, majd lyuggatják vagy karéjozva rágják a leveleket A gyapottok-bagolylepke hernyói egyes években a virágok szabálytalan rágásával okoznak súlyos kártételt. Csak a fiatal bagolylepke lárvák ellen lehet hatékonyan védekezni. Elhúzódó kelésük miatt a permetezéseket meg kell ismételni. Mindhárom faj betelepedhet a növényházba is. Magas hőmérséklet és alacsony páratartalom mellett észrevétlenül felszaporodhat a közönséges takácsatka. A levelek fonákján, szövedék védelmében szívogat. A levelek színén apró, világos foltok láthatók, később torzulnak, majd elbarnulva lehullanak a levelek. A kártevő megtámadhatja a bimbókat és a virágokat is. Egyedsűrűsége növényvizsgálattal ellenőrizhető. Növényházban a párásítás gátolja a felszaporodást. Szükség esetén permetezzünk atkaölő szerekkel.

Tudta, hogy...

régen a falusi házak ablakai roskadásig voltak muskátlival. Ennek oka nem csupán az, hogy széppé varázsolja házunkat. A muskátlinak van egy olyan speciális illata, amit a legyek (amiből a disznótartással foglalkozóknál elég sok van) nem szeretnek. ĺgy az esztétikus virágosláda egyfajta szúnyoghálóként is viselkedik. (E-r)

Ajánló