Vár a gombaszögi tábor!

A tábor főszervezője, Orosz Örs azt is elárulta, hogy a legkülönbözőbb műfajokban – rock, alternatív, népzene stb. – 27 csapat jelentkezett, az érdeklődés a próbaévben minden várakozást felülmúlt. A szakmai zsűri – Dušík Anikó, Kovács Koppány (Rómeó Vérzik együttes), Menyhárt József (Kicsi Hang) és még további két zenész, Bauer Ildikó, a tábor művészeti vezetője és Bokor Réka (Jóvilágvan) – öt zenekart választott ki, két csapat a közönség szavazatai alapján (Facebook), egy pedig a szervezők díját elnyerve érdemelte ki a fellépési lehetőséget. Így összesen nyolc banda kerül a nagyszínpadra a tábor utolsó napján.

A NYIT és egy kis történelem

A magyar diáktáboroknak gazdag a történetük, s Orosz Örs szerint nemcsak Gombaszögről, hanem egy jelenségről szól. Az őstábort 1928-ban rendezték Gombaszögön, itt alakult meg a Sarló mozgalom is. „Programját tekintve hasonló, közéleti témákat felvető, az akkori csehszlovákiai magyar értelmiségi fiatalokat, egyetemistákat összefogni próbáló cserkésztábor volt. Mi annak idején, amikor a rendezvény Krasznahorkaváraljára költözött, mivel a gombaszögi kempinget végleg bezárták, nem is erre a névre reflektálva, hanem a kilencvenes, kétezres években kialakult gombaszögi táborok hagyományai továbbfolytatásának szándékával tartottuk meg az elnevezést.”

A hatvanas években a magyar ifjúsági klubok – főként a prágai Ady Endre Diákkör (az egyetemisták nyolc klubja közül máig az AED-nek van a legösszetartóbb és leginkább nemzedékeken átívelő közössége) vagy a pozsonyi József Attila Klubban tömörülő diákok, de fokozatosan beszálltak mások is – szervezték a Nyári ifjúsági találkozókat (NYIT). Jómagam gimnazista koromban a nagykaposi Erdélyi János Ifjúsági Klub tagjaként, majd később egyetemistaként is számosat megjártam. Az ország keleti csücskétől nyugatig, mert a helyszínek akkor még változtak. Szülőfalumtól, Abarától, ahová Németh László is ellátogatott, Kéméndig sok magyar fiatalt hozott össze, és sok neves vendéget vonzott.

Ez a hagyomány a hetvenes években megszakadt: politikai okokból, higiéniai érvekre hivatkozva (nem szabad három napnál tovább egy helyben sátorozni) betiltották, de néhány szervező talált kiskaput. Lett Honismereti kerékpártúra, járási táborok Somodiban, a nyitrai Jugyik május elseje környékén rendszeresen megszervezte a Gímesi tábort. Később különvált a mozgó táborok hagyománya. Ezek Honismereti kerékpártúraként idén ünneplik megalakulásuk 40. évfordulóját. A nyári események a rendszerváltást követően egy nagy rendezvénybe torkolltak – ez az örsújfalusi volt (1991): minden idők legnagyobb szlovákiai magyar táborán 1200-an vettek részt. A tábor 1996-ban költözött vissza Gombaszögre.

Örsújfalusi hagyomány

„Amikor 2008-ban főszervező lettem, a valamikori örsújfalusi hagyományt szerettem volna követni – mondja Orosz Örs, aki a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett, diplomáját pedig politikai földrajz szakon a prágai Károly Egyetemen szerezte. Tanulmányai alatt hosszabb időt töltött Párizsban, Boszniában és Budapesten. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. – Az egész déli régiót lefedjük: tavaly 179 településről érkeztek a táborlakók; azt lehet mondani, hogy szinte minden harmadik szlovákiai magyar egyetemista-főiskolás ott volt. Bár a rendezvény egyetemistatábornak indult, megpróbáljuk széthúzni a korcsoportot, az elmúlt évben már nagyjából a résztvevők harmadát tették ki a középiskolások, a már végzettek, a fiatal családosok.

Az összejöveteleken nemcsak szórakoztunk, sportoltunk, kikapcsolódtunk, és megismertük egymást, hanem rengeteget tanultunk is. A művelődési tábor amellett, hogy igazi szlovákiai magyar közösségi élmény, ahol a pozsonyitól a nagykaposiig mindenki ott van, valóban lehetőséget ad a találkozásra, az eszmecserére, párkapcsolatok létesítésére, mindemellett az előadásokon, panelbeszélgetéseken, fórumokon nyilvánosan is lehet véleményt cserélni – vázolja a főszervező. – A másik hozadéka azok a kis közösségek, amelyek a tábor alkalmával szakmai alapon is összejönnek. Például a médiasátor, ahol 30-35 diákújságíró, fotós, videós dolgozik, akik közül többen elhelyezkedtek a különböző szlovákiai magyar vagy magyarországi sajtóban. Úgy hiszem, hogy szakmai szempontból is egyfajta hatást fejt ki a rendezvény.”

Amatőrök, profi módon

Több mint száz fős csapat szervezi egész évben a munkát – amatőrök, de profi módon. „A programszervezés szeptemberben kezdődik – jegyzi meg Orosz Örs. – A szponzorok felkutatása, a pénzszerzés elég nagy probléma: mások a játékszabályok, mint a kilencvenes években, sokkal nehezebb a dolgunk.”

A részvevők belépődíjat fizetnek, de ez csak egy csepp az összköltséghez képest. Idén is az a gyakorlat, hogy az első száz jegyvásárló a tavalyelőtti áron, 25 euróért válthatta meg belépőjét. Ez a lehetőség szinte mindjárt az árusítás megkezdése után ki is merült. A következő száz vásárló még szintén kedvezményes áron kapta a jegyet, 27 euróért. A hetijegy ára egyébként 29 euró. Tavaly 1500-an jöttek össze, idén is legalább ennyi résztvevőre számítanak. 

A rendezvényt több mint húsz társszervezet összefogásával készítik elő – a klubokon kívül civil képzéssel foglalkozó vagy amatőr színjátszókat összefogó szervezetek, a fiatal építészek fóruma stb. is beszáll. Az utóbbinak a tervezésében – hasonlóan, mint tavaly – szalmabálából épül egy hangszigetelt színházi sátor. Ebben a Gurigongó Társulás egész héten reggeltől estig színházi programokat ad elő, éjszaka pedig filmvetítés lesz. A nagy zenei színpadot alternatív zenei sátor egészíti ki, így egész héten át két színpadon szól a zene. Lesz két előadói sátor, ahol a különböző társszervezők közreműködésével naponta négy-öt előadásra, beszélgetésre kerül sor. Társszervező a S(z)lomarát társaság Lucia Satinská vezetésével (vele nemrég közölt interjút a Vasárnap). Ők Zuzana Wienknek és Tokár Gézának a szlovákiai magyar és szlovák civil szektorral kapcsolatos beszélgetésére készülnek.

A közéleti témák mellett a politikát sem lehet kizárni, a közelgő önkormányzati választások kapcsán tervben van ez is, leköszönő és frissen megválasztott EP-képviselők értékelik a választásokat, lesz zöld téma, szó esik az ukrán válságról, sőt szexuális problémákkal is foglalkoznak. Nagyon gyakran parázs viták alakulnak ki, ezeket a rendezvény honlapján élőben is nyomon lehet követni, s ha valaki lemaradna róluk, másnap a Magyar Interaktív Televízió segítségével a neten is megnézhetők.

„Az idén három klub is kerek évfordulót ünnepel: a JAIK és a Jugyik 50 éves, a brünni Kafedik 45 – hívja fel a figyelmet Orosz Örs. – Ennek kapcsán a korábbi időszakoknak emléket állítva felkeressük a régi művelődési táborok színhelyét. Szomorúan értesültünk arról, hogy az ott elhelyezett több kopjafát ellopták, megrongálták. Valamennyit újra lebetonozzuk, felújítjuk. Szeretnénk, ha ezek a tárgyi emlékeink, amelyek a klubmozgalom lenyomatai a szlovákiai magyar térségben, megmaradnának az utókornak. Ezekből a táborban kiállítást és egykori klubvezetők részvételével panelbeszélgetést is készítünk, amelyet élőben közvetít a Pátria rádió.”