Sok mindenre gyógyír a házi sörfőzés

A fenti, némiképp erőltetett megközelítés egyébként csak a közelgő labdarúgó-Eb miatt indokolt. Rohanva kézművesedő világunkban ugyanakkor egyre többen fordulnak az angol típusú sörök felé, sorra nyílnak a városokban a kézműves- és egyéb minisörfőzdék, egyesek otthon is legyártanak néhány főzetet. A napjait a Pozsony–Pered–Budapest tengelyen tengető Mucha Attilának például nemsokára kötete jelenik meg a házi sörfőzésről. Ennek kapcsán beszélgettünk vele egy tóparti kínai vendéglő teraszán.

Attila, te könyvet írsz a sörfőzésről és egyéb sörös életjelenségekről. Hogyan talált meg a feladat?

Szeretem a sört. Szeretek enni is. A csehek szerint úgy érdemes inni, ha az ember eszik is mellé. Rengeteg finom cseh sörkorcsolya létezik, ezek adták a könyvhöz az alapot. Meg aztán korábban én is kaptam egy sörfőzős könyvet, kipróbáltam, elkezdett a dolog érdekelni. Kérdezősködtem, és hát rájöttem, hogy a könyv rengeteg információt tartalmaz, amiben kezdőként nagyon el lehet veszni. Receptek, technikák stb. Ebből kitaláltam, hogy kellene egy hasonló, egyszerűbb kiadvány, a sörfőzés alapiskolai tankönyve.

A cseh kocsmakonyha jól bevált sörös receptjeit tehát egy szlovákiai magyar közvetíti a sörkedvelő magyarországiaknak.

Részben. Mert például a rakott camambert, cseh nevén nakladaný Hermelín vagy az utopenec valamennyire a magyaroknál is ismert, de mondjuk, a Niva-golyók vagy a rántott korbácssajt azért a cseheknél is underground, akármelyik sörözőben nem kapni.

A cseheknél is hódítanak a kézművessörök? Hisz nekik megvannak a saját közkedvelt, világszínvonalú márkáik.

Ott is nyílnak újféle kocsmák, például Brünnben a Lucky Bastard, ahol nem a hagyományos, láger típusú söröket gyártják, hanem az angol típusúakat. Mert azt ugye meg kell mondani, hogy az én könyvemben is főleg angol típusú sörök receptje van.

Világíts rá, kérlek, ennek az okára.

Egyszerűbb az elkészítésük konyhai szinten. Például egy láger típusú sört 2-3 fokon kell ászokolni. Ha ilyet akarsz csinálni, első dolgod, hogy veszel egy hűtőt. De egy angol típusút 20 fokon is erjeszthetsz, az nem probléma alagsorban vagy pincében.

Mi fogott meg az angol típusú sörökben?

Szeretem a gyümölcsös jellegüket. Boroknál is inkább az Irsai Olivért és az ilyen típusúakat kedvelem, a söröknél is meg lehet találni ezt a vonalat. Angliába rendszeresen járok, évente legalább egyszer, mert a szüleim ott élnek. A helyi kiskocsmákban azért megvan ez a világ.

Azért a pilseni típusúakat is megiszod? Van olyan sör, amit utálsz?

Szeretem a cseh söröket is, persze. És ahogy utazgatok, mindenfélét igyekszem kipróbálni. De a gyümölcssörök nem mennek le a torkomon. Azokhoz adalékot vagy sűrítményt, szörpöt adnak, ami átüt az ízükön. Igyon radlert, aki rászorul.

Mikor kezdődött ez a sörfőzős vonzalom?

Nagyjából egy éve főztem az elsőt, azóta sikerült még párat, és hát kifejlesztettem néhány receptet, amelyeket szeretek. A könyvben azért nem csak technikai útmutatások lesznek, hanem tárcák, esszészerű írások, szóval irodalmi húrok is pendülnek benne.

Hogyan találtál kiadót?

Tavaly nyáron beszélgettem az Athenaeum vezetőjével, és tetszett neki az ötlet. Kovács Gábor írja az előszót, ő a szakmai mentor is. Szó lesz még sörös asztali játékokról, és rengeteg képpel szeretnénk. A fotós egy viszonylag ismert fotóblogger, Zirig Árpád, kedvelem a hozzáállását, a stílusát. Július elején jönne ki, meglátogatok vele néhány nyári fesztivált. Egy metálfesztivált például. Majd a könyvbemutatókra is lefőzök pár adagot, aztán aki visz a könyvből, mindjárt vihet mellé egy-egy mintát is.

Mit ajánlasz azoknak, akik szeretnék kipróbálni a házi sörfőzést?

Ezt a könyvet, mert épp egy kezdő szemével közelít az eljárásokhoz. Naplószerű elemei is vannak, ahol a saját, kezdeti nehézségeimet is leírom, de aki meg tud főzni egy zacskós levest vagy egy rizst, annak ezzel sem lehet különösebb gondja. Van benne három alaprecept, aztán akit jobban érdekel, az továbbfejlesztheti magát. Nem nagy munka az egész: a komlót, a malátát, az élesztőt meg kell venni, aztán mehet. Na és persze be kell szerezni megfelelő minőségű forrásvizet.

A csapvíz nem jó?

Nem, mert benne a klór, pontosabban a klorin, és az rossz hatással van az élesztőre. Lágy víz kell, minél kisebb ásványianyag-tartalommal. Artézi vízből simán meg lehet oldani.

Mik a sörfogyasztás egészségi vonzatai?

Az élesztőnek bőrregeneráló hatása van, a hajra is nagyon kedvezően hat. De már évszázadokkal ezelőtt, az angoloknál is azért főzték le kétszer az alapanyagot – az elsőből lett az erősebb sör, a második főzetből a gyengébb, amit napközben ittak –, mert ugye a középkorban a fertőzések miatt nem nagyon itták a vizet. Este meg aztán az erősebb főzetet választották, hogy azért be is rúgjanak. A magyar kézművessörpiacon egyébként most azt látom, hogy mindenki túl akar licitálni mindenkit, nincs egy megbízható, szerény átlag.

Budapesten élsz, Pereden kertészkedsz, de az egyik munkád egy pozsonyi multicéghez köt. Mikor írod a könyvet?

Pesten reggel nyolctól délig a nyomdában vagyok, délben átvonulok egy kocsmába, ahol kettőig írom a könyvet, akkor vissza a lakásba, és multis meló fél tizenegyig. De egy pohár sör jólesik mindenfajta munka előtt, az beindít, rendbe rakja a vérnyomást. Van, aki a kávéra esküszik, én erre.

Tehát kijelenthetjük, hogy a könyv írásában a sör is katalizátor?

Abszolút. Másrészt mire megírom, el is iszom az árát.