Mielőtt nyaralni indulunk

Reggel hattól kettőig

Pedig a rendőrség minden évben figyelmeztet: ajtót, ablakot zárjunk, értékeket ne hagyjunk a lakásban, és főleg ne verjük dobra, hogy elutazunk. Hasztalan, mert évente több mint ezer lakást és mintegy 700 hétvégi házat rabolnak ki Szlovákiában, kétharmadukat a nyári szabadságok idején. A felderített betörések alapján készült statisztikákból kitűnik, hogy a tettesek az esetek hetven százalékában a reggel hat és délután két óra közötti napszakban lép akcióba, vagyis amikor a tulajdonosok és szomszédaik is munkában vannak. Sok a betörés éjnek idején is, akár úgy, hogy a tulajdonosok békésen alszanak. De a legtöbb tolvaj nem kockáztat feleslegesen, inkább akkor indul portyára, amikor biztos benne, hogy senkit sem talál otthon.

Meghívó a betörőnek

„Sajnos sokszor maguk a lakástulajdonosok jelentik be a közösségi oldalakon, hogy hosszabb időre elutaznak, sőt ugyanott fotókat is közzétesznek értéktárgyaikról. Olyan ez, mintha meghívót küldenének a betörőknek. Mindenkit arra figyelmeztetünk, hogy ne értesítse a fél világot, mikor megy szabadságra. Ne adjon tippeket arra vonatkozóan se, hol és milyen értéktárgyak vannak a lakásában, mert a betörők is regisztrálnak a közösségi oldalakon, és sok esetben onnan szerzik az ötleteket” – figyelmeztet Renáta Čuháková, a Nyitrai Kerületi Rendőrparancsnokság szóvivője.  

A legfontosabb szabály: alaposan körülnézni, mielőtt elindulunk otthonról, és minden ajtót, ablakot jól bezárni. A spájzon, fürdőszobán sem kell még résnyire sem nyitva hagyni az ablakot, mert az ügyes tolvaj már egy fej méretű nyíláson be tud jutni. „Az udvaron ne hagyjunk létrát, kerti bútort, olyan tárgyat, amelynek a segítségével a betörők felmászhatnak az ablakig. A villanyóra szekrényét zárjuk biztonságosan, hogy a behatoló ne tudja előre sötétségbe borítani a lakást és ezzel együtt az elektronikus riasztást is kiiktatni” – sorolja a teendőket a szóvivő.

Családi névtábla

Nem csak a nyári szabadságok idejére, hanem egész évre szóló jó tanács, hogy a ház körüli dús bokrokat, cserjéket érdemes ritkítani, mert jól megbújhat bennük a hívatlan vendég. A fűnyíró gépet, hordozható grillsütőt, medencét sem érdemes hosszabb távollét esetén az udvaron hagyni, mert ezek mágnesként vonzzák a tolvajokat. Nemcsak szabadságok idején megszívlelendő, hogy az egyedül élő hölgyek csak a vezetéknevüket tüntessék fel az ajtón többes számban, például Kovácsék. Esetleg hagyják ott a táblán a férjük vagy írják ki egy fiktív férfi nevét, mert ezzel azt jelzik, hogy nem teljesen védtelenek. 

Mielőtt bezárnánk magunk mögött a lakásajtót, érdemes beszerezni néhány időzített kapcsolót, amelyekkel szabályozható, melyik lámpa mikor gyulladjon ki a lakásban – mintha valaki otthon volna. A vezetékes telefont a legjobb kikapcsolni, hiszen a hosszú kicsöngés egyértelmű jelzés az ajtó előtt álló betörőnek, hogy tiszta a levegő. Minden óvintézkedés ellenére sem szabad a lakásban nagyobb pénzösszeget, ékszereket hagyni: ezeket mindenképp széfben vagy valahol letétben kell elhelyezni.

Kitett kuka, kiteregetett ruha

Régi trükk, de még mindig érvényes, hogy a teli postaládára is felfigyelnek a betörők; ezért kérjük meg a szomszédot, hogy néha ürítse ki a ládánkat, vagy mondjuk le a postán a kézbesítést. Arra is kérjünk meg valakit, hogy a szemétszállítási napokon tegye ki a ház elé a kukát. Legfeljebb a szemetesek csodálkoznak majd, hogy üres. A redőnyöket legalább időnként húzza fel valaki – szomszéd, családtag, aki jön a virágokat megöntözni –, és nem árt, ha a szárítókötélre is kiakaszt néhány ruhadarabot, mintha mostak volna az otthoniak.

A biztonságos, stabil szerkezetű bejárati ajtó ma már alapkövetelmény, de emellett érdemes mozgásérzékelő lámpákat is elhelyezni előtte és a lakásban. Azt az érzést keltik a hívatlan vendégben, hogy a háziak ügyelnek a biztonságra, és figyelmeztetik a szomszédokat is. Még jobban védik tulajdonunkat a riasztóberendezések, amelyek egy biztonsági szolgálattal állnak összeköttetésben, amellyel szerződést kötöttünk, vagy pedig a rendőrséggel. „Aki távfelügyeleti riasztórendszert választ, annak havidíjat kell fizetnie a készenlétért és egyszeri díjat minden kiszállásért. Cserébe biztos lehet abban, hogy ha bármi gond adódik, valaki ellenőrzi a helyszínt” – mondja Čuháková. A barkácsáruházakban ugyan kaphatók egyszerűbb, sípoló, villogó riasztóberendezések is, de ezeket a profi betörők könnyen hatástalanítják.

Jobb, ha nem fogják el a rablót

A lábtörlő vagy virágcserép alatt hagyott kulcs ma már viccnek számít, mégis sokan tartják biztonságos megoldásnak. Nem az, a legjobb, ha a pótkulcsot is a szomszédra bízzuk. Neki érdemes meghagyni a telefonszámunkat is, hogy ha bármi gond van, el tudjon érni.

Ha már megtörtént a baj, és betörtek a lakásunkba, azonnal értesítsük a rendőrséget. Ne nyúljunk semmihez, ne takarítsunk és törölgessünk, mert értékes nyomokat semmisíthetünk meg. Jó, ha az ellopott tárgyakról listát készítünk, egyrészt a rendőrség számára, másrészt hogy legalább emlékezzünk rá, mink volt, mert nagy valószínűséggel úgysem látjuk viszont. Az esetek hetven százalékában nem fogják el a betörőket, és ha kézre kerülnek is, nyolcvan százalékuk addigra már túlad a lopott holmin. Ha a kirabolt lakástulajdonosoknak volt lakásbiztosításuk betörés ellen, még jobban is járnak, hogyha a rablók nem kerülnek elő.

Néhány éve a nyitrai piacon árusító kistermelőket rabolt ki egy banda – nyilván utánanéztek, mikor nincsenek otthon, és több faluban is meglátogatták házukat. Ékszereket, elektronikai cikkeket, készpénzt vittek el, s mire a rendőrség a nyomukra akadt, mindent el is adtak, a pénzt pedig elköltötték. Igaz ugyan, hogy néhányan közülük visszaesők lévén börtönbe kerültek, de a károsultak számára ez sovány vigasz volt, mert értéktárgyaikból nem kaptak vissza semmit, és mivel a tettesek előkerültek, a biztosító sem fizetett kártérítést. A tanulság csupán annyi, hogy mindenkinek magának kell vigyáznia értékeire.