Ki mehet korkedvezményes nyugdíjba?

A hatályos törvények szerint az kaphat korkedvezményes nyugdíjat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (június 30-áig ez 194,58 euró) 1,2-szerese, azaz 233,50 euró. Korkedvezményes nyugdíja összegét úgy számítják ki, hogy a rendes nyugdíjéból fél százalékot levonnak minden harminc napra, amely még hátravan a nyugdíjkorhatárig. További feltétel a meghatározott életkor elérése. Hamarabb, mint két évvel a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár – ez jelenleg 62 év – előtt senki sem mehet korkedvezményes nyugdíjba, a nőknél azonban figyelembe veszik a felnevelt gyermekek számát is. Ennek alapján ön három hónappal a hatvanadik életéve betöltése után, 2016 januárjában éri el a nyugdíjkorhatárt. Két évvel előtte, 2014 januárjában kérheti a kedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában. A kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásáról szóló okmányokat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járandóság ügyében. Ha valamilyen oknál fogva nem ítéli meg, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni. 

Aki beteg, legyen otthon

A táppénzzel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Pedagógus vagyok. Elment a hangom, ezért június elején négy hétre kiírt az orvos. Nem mondta, hogy feküdnöm kell, ezért én eljártam otthonról, és épp akkor jött a biztosítótól az ellenőrzés, amikor én a szüleimhez utaztam. Most bírságot róttak ki rám. Megtehetik? Nyáron a barátomnál fogok lakni, ez nem az állandó lakhelyem. Ha még tart a betegállomány, be kell jelentkeznem, hogy nem leszek az állandó lakhelyemen?

Tisztelettel állandó olvasójuk: P. Katalin

A táppénzt a szociális biztosító fizeti, s az ideiglenes munkaképtelenségek megítélését a körzeti orvosoknál és maguknál a betegeknél is ellenőrzi. Az orvosoknál abban az esetben, ha a betegállomány több mint huszonegy napig tart, utána pedig négyhetenként legalább egyszer; a betegnél már a táppénzre való jogosultság első napján megjelenhetnek az ellenőrök. A biztosító fokozottan figyeli a több munkaszerződéssel rendelkező és az önkéntesen biztosított személyeket, továbbá azokat, akik ellen feljelentés érkezik – pl. a munkahelyükről –, és azokat, akik védelmi időszakban – pl. terhesség alatt –vannak betegállományban. A gyanús eseteket a betegállomány egész időszaka alatt ellenőrzik. 

Aki betegsége alatt nem tartózkodik állandó lakhelyén, annak a körzeti orvosánál be kell jelentenie ideiglenes tartózkodási helyét. Az esetleges ellenőrzés során ott fogják keresni. Ha valaki betegsége ideje alatt változtatja tartózkodási helyét, ezt is jelentenie kell a szociális biztosítónak, ellenkező esetben bírságot róhatnak ki rá.

Nem minden betegség követel meg ágynyugalmat, a kezelőorvos kimenőt is előírhat. Ez általában délelőtt két óra és délután két óra, de a betegségtől függően több is lehet. Vannak ugyanis olyan megbetegedések, amelyeknél nem szükséges az ágynyugalom, bizonyos foglalkozások folytatását azonban megakadályozzák, ezért a betegállomány kiírása szükséges. Ilyen esetekben ajánlatos a kezelőorvosnál érdeklődni, hogy pontosan milyen hosszú ideig tartózkodhatunk otthonunkon kívül.