Egy élet „Édesjólajosommal”

A hatvanas-hetvenes évek legendás labdarúgója a Dorogban játszott, amikor egy nappal előbb utazott le a csapattal Pécsre egy fontos mérkőzésre. Este lement társaival sétálni a Király utcába, s ott látta meg Ildit. „Gyönyörű volt, kibontott szőke haja lobogott a szélben, és egyből megbabonázott. Beleszerettem. Pesten szóltam a drága Blumi bácsinak, az MTK akkori legendás intézőjének, aki otthon volt a színi világban, hogy mondja meg neki, szeretnék vele találkozni, de ő visszaüzent, hogy focistával nem akar ismerkedni” – mesélte évekkel később az egykori világválogatott.

Bár a következő évben mindketten a fővárosba kerültek, Ildikó a Vígszínházba, Lajos a Ferencvárosba, s társaságban néha össze is futottak, csak nem lett belőle semmi. Majd 1967-ben az Olimpia bárban Albert Flórián odament Ildihez, s elmondta neki, hogy barátja bele van zúgva, legalább táncoljon vele. Ildi a máig ismert temperamentumával meg is tette, utána Lajos félénken randevút kért tőle; ezt azzal ütött el, hogy találja meg szilveszterkor. Lajos ott is ült egész éjszaka az Olimpiában, sorra hívta a szórakozóhelyeket, de sehol nem találta Ildit. Hajnalban nyílt az Olimpia ajtaja, s ki sétált be rajta – Pécsi Ildikó. Az egykori legendás újpesti labdarúgó, Szusza Feri bácsi meghívta őket magához Megyerre, s innen indult kettejük közös története.

Lajos megszakításokkal, mert 1968 olimpiai esztendő volt, és ott ő lett a torna legjobbja, még egy évet udvarolt szerelmének, s az új év negyedik napján össze is házasodtak. A mézesheteket azonban el kellett halasztani, mert a férj két nap múlva másfél hónapos dél-amerikai túrára indult.

Két különböző ember. Volt, hogy összezördültek, mégis mindig összerázódtak. Lajos pedáns, rendszerető, nem túl beszédes, Ildikó épp az ellenkezője: szertelen, lobog, pörög a nyelve, s pörög maga is. Ennek ellenére minden helyzetben megőrizték a humorukat, és így tudtak megoldást találni, jókat nevetni egymás mesterkedésein. Ildi, aki annak idején kijelentette, hogy focistával nem ismerkedik, ott ült minden Fradi-meccsen Koós János, Aradszky László és Bujtor István mellett a lelátón. Sokszor úgy kellett visszafogni, olyan vehemensen szurkolt, s nagyon haragudott az ellenfél szurkolóira, néha még nekik is ment, ha valami rosszat mondtak „Édesjólajosára”. Ha csak tehette, Lajos is eljárt Ildi előadásaira, bár erre nagyon kevés ideje maradt. Sokszor volt távol a Fradival, a válogatottal; megesett, hogy a neje Ferihegyre vitt ki a férjének egy váltás ruhát, mert az rögtön másik mérkőzésre repült a csapattal.

Ildikó 1971-ben anya lett, megszületett fiuk, Csaba. Ettől kezdve ő lett a kis család központja. Lajos 36 éves korában befejezte aktív pályafutását. Addig Ildi volt a híres focista felesége, most ő lett a nagy művésznő férje. De ez sem okozott törést. S az sem, hogy Ildire felszaladtak a kilók. Amikor megismerkedtek, ő volt a szexbálvány, aztán tyúkanyó lett. Lajosa így is szerette. „Ildike nekem most is a legszebb – nyilatkozta. – Így fogadom el, így szeretem. Az átélt válságok közelebb hoztak bennünket egymáshoz, megértőbbek vagyunk, szorosabban kötődünk egymáshoz.”