<p>Mindenki, akivel életünk során találkozunk, csomagot hoz nekünk. Az „ajándék” egy része édes, a másik keserű. Életünk alatt egymás mellett járunk, s belebotlunk idegenekbe, akik egy napon legjobb barátaink lesznek.</p>
A sorsszerű találkozáskor a velünk szemben álló idegen szemében látunk valamit, amiért hozzánk közelebbinek érezzük. Mintha feltétlenül meg kellene ismerkednünk. Az ilyen találkozások nagy részét gondolkodásunk gyorsan meghiúsítja, rövidre zárja. Neveltetésünk, a belénk nevelt dogmák vagy az irántunk támasztott elvárások miatt rá sem mosolygunk a másikra, nemhogy közelebb engedjük. A fejünkben motoszkáló gondolatok áldozataivá válunk. Értékes életünket úgy is képesek vagyunk leélni, hogy nem bontjuk ki azt az ajándékot, amelyet egy „idegen” hozhat életünkbe.
Mivel sosem tudjuk, mi lesz az ajándék, vannak csomagok, amelyeket félünk elfogadni, kinyitni. Vannak irigyeink is, akik nem nézik jó szemmel, ha mások új, építő kapcsolatokat alakítanak ki. Ezzel leplezik félelmüket, amely miatt eldobják maguktól sorsszerű találkozásaikat.
Pedig az életben minden találkozás egyedi. A lehetőség, amely ma megadatik, holnap már nem lesz itt. A váratlan találkozások hirtelen jönnek, és nem tudni, milyen ajándékot hoznak.
A te döntésed, hogy megnézed-e, mi van a csomagban, vagy elutasítod az új találkozásokat. Mindkettőre lehetőséged van.
Kép a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.