A tallósi kastélypark

A park és a kastély összterülete közel 22,9 ha. Bár az eredetileg angol stílusú park sokat vesztett értékéből, még ma is csodálatos látványt nyújt. Számos fájáról elmondható, hogy századokat köt össze. Uralkodó faneme, a kőris és a tölgy mellett 22 egzotikus fafajtát tartanak nyilván benne.

Az alábbiakban a park fáiból mutatunk be néhányat.

Mária Terézia fája

A templom mögötti parkrészen a teret egy hatalmas kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) uralja. Odújában akár éjszakázni is lehetne. Törzsének körmérete derékmagasságban 670 cm. Az Esterházy család szájhagyománya szerint a fát Mária Terézia királynő ültette az árvaház megnyitásának alkalmával.

A park legvastagabb fája

A Feketevíz folyó első ágának jobb partján egy további kocsánytalan tölgyre lehetünk figyelmesek. Törzsének kerülete 760 cm. Ez a park, egyben a község legvastagabb fája.

Mocsárciprusok

Az Észak-Amerika délkeleti részeinek mocsaraiban honos mocsárciprus (Taxodium distichum) léggyökerei a talaj fölé emelkednek, világoszöld tűlevelei pedig télen lehullanak. 1983-ban Szlovákia területén összesen 38 példányt tartottak nyilván belőle, közülük 11 a tallósi kastélyparkban volt található, az első Feketevíz-ág szigeti partján. Az ágmeder folyamatos kiszáradása következtében mára már csak 8 maradt belőlük.

Platáncsoport

Lenyűgözően szép a Feketevíz második és harmadik ága közti kis szigeten található platáncsoport (Platanus occidentalis). A közös tőből táplálkozó öt fa kerülete 300–420 cm. Koronáik közös átmérője 43,80 m, ill. 57,30 m.

A tallósi parkban

A tallósi parkban

Van egy kicsiny sziget,

A Feketevíznek

Két ága közt leled.

Ez a kis sziget egy

Behajlított tenyér,

Hatalmas öt ujja

Száz csodával felér.

Közös tőből kinőtt

Óriás platánok,

Az eget súrolja

Díszes koronátok.

Mintha hívogatna

Évgyűrűs ujjatok…

Királyok vagytok ti,

S én a jobbágyotok.

(G. J.)

„Nyolcjávor”

A kastélytól északnyugatra fekvő Fácános-erdő Kőpadi léniának nevezett útja mellett a tejes jávorfa (juhar, Acer platanoides) 8 tagból álló csoportját találjuk. Az együttest a helybeliek Nyolcjávor néven emlegetik. A fák jellegzetessége, hogy kör alakban helyezkednek el. Közülük egy már az elágazás tövében kitörött, egy másiknak pedig a felső része csonka. Magasságuk 30, koronájuk átmérője pedig 26 m. A sérült fa odújában mókusok tanyáznak.

Tiszafa

A kastély belső udvarán, a főbejárattól jobbra tekintélyes nagyságú tiszafa (Taxus baccata) tűnik a szemünkbe. A tiszafa jellegzetessége, hogy lassan nő, fája nagyon kemény, finom, illattalan, súlyos, szívós és rugalmas, nagyon nehezen hasítható, csaknem örökké tartó.

A kínaiak szent fája

A kastély belső udvarán a Ginkgo bilobát, a kínaiak szent fáját, az örökké fiatal „legyezőfát” tekinthetjük meg. A nyitvatermők törzsébe tartozó páfrányfenyők osztályának egyetlen ma élő fája, ritka átmenet a tűlevelű fenyők és a lombhullató fák nagy családja között. A gyógyászatban is felhasználják. Egyes példányai kedvező talajon kétezer évig is elélnek.

*

Sajnálatos tény, hogy a kastély és a mellette levő park, mai állapotukat tekintve, szomorú sorsra vannak ítélve. A kastély műemlékileg védett, a park pedig természetvédelmi terület, az év elején nemzeti kulturális emlékké nyilvánították; ez bizakodásra ad okot. A község a kastély megmentéséért már minden tőle telhetőt megtett, de miért, miért nem, sorozatos akadályokba ütközött. Most a park felújítására a mezőgazdasági minisztériumhoz nyújtott be pályázatot. A terv gyönyörű, bízunk benne, hogy ezúttal pártfogóra talál.