<p>Monroe és Miller – két különböző világ. Két össze nem illő ember, akiknek a szerelme kezdettől nem afféle szokványos kapcsolat volt. A drámaíró és Hollywood csillaga 1951-ben találkozott, s Arthur Miller halálosan beleszeretett Marilynbe. Megismerkedésükkor mindketten házasok voltak, az író már 15 éve.</p>
A válása előtti három évben hatalmas lelkiismeret-furdalás kínozta, mert tudatában volt annak, hogy Marilynnal közös jövőjén átok ül, de vágyai asszonya iránti szerelme sokkal erősebb volt, mint hogy harcolni tudjon ellene.
A biztonságot, családot kereső, helyette örök elégedetlen Marilynnek, aki Norma Jeane Mortensonként jött a világra 1926-ban, nem volt könnyű gyermekkora: apját nem ismerte, anyja korán ideggyógyintézetbe került. Millerrel kötött házassága előtt már kétszer volt férjnél. 16 évesen kelt egybe a szomszéd fiúval, Jim Doughertyval, de 1946-ban elvált tőle (ekkor már 33 címlapon szerepelt, s a következő évben került a Fox stúdióhoz), aztán pedig 1954-ben Joe DiMaggio baseball-legenda felesége lett.
1955 nyarán Marilyn és Miller újra találkozik, s ekkor kezdődik a viszonyuk. Október végén mondják ki a DiMaggiótól való válást, s Monroe cége (MMP néven egy közös produkciós céget hoztak létre Milton Green és Miller segítségével) még az esztendő végén hétéves szerződést ír alá a Fox stúdióval. Egy New Yorkban töltött esztendő után Marilyn februárban visszatér Hollywoodba, s a kétgyermekes Miller, akivel titokban találkozgatnak, elhagyja családját. Júniusban hivatalosan is elválik feleségétől, Mary Grace Slatterytől, és egy tévéműsorban üzeni meg Marilynnek, hogy el akarja venni. Dúl a szerelem, június 29-én az író connecticuti farmján egybe is kelnek. Marilyn, aki férje kedvéért a zsidó vallásra is áttér, ekkor már a világ legtöbbet fotózott asszonya. Erről így nyilatkozik: „Nem zavar, hogy egy olyan világban kell élnem, ahol a férfiak dominálnak, mindaddig, amíg én nő lehetek benne.”„Szomorú valóság, hogy minden eddigi választása balul sikerült” – véli Miller, akkor még nem sejtve, hogy a megállapítás nemsokára majd őrá is vonatkozik.
Marilyn még abban az évben a Buszmegállóban bebizonyítja, hogy drámai szerepet is el tud játszani, s egyre érettebb színésznő; de közben botrányai is szaporodnak, sokakat elmar maga mellől. 1956 júliusában Millerrel Angliába repül, ahol Lawrence Olivier-vel elkészíti A herceg és a táncosnő c. filmet (amely Donatello-díjat kapott). A forgatás viszontagságos, szemtanúk szerint a házaspár rengeteget veszekszik, Monroe egy pszichoanalitikust is felkeres. 1957 áprilisában térnek vissza Amerikába, s a nyár egy részét Long Islanden, majd New Yorkban töltik; közben Marilyn sikeres filmeket forgat. Magánélete viszont csupa káosz és tragédia: többször is elvetél, s a következmény súlyos depresszió, kórház. A Szeressünk c. film forgatása közben szerelmi viszonyba bonyolódik a nős Yves Montand-nal. l961 júliusától a nevadai sivatagban együtt forgatja férjével a Kallódó embereket, amelynek forgatókönyvét Miller írta. Ekkor már a házaspár külön lakik, Marilyn egyre többet iszik, rengeteg gyógyszert töm magába, injekciókon él. Férje 1960 októberében elhagyja, kiköltözik a Beverly Hills szállóbeli lakásukból – a válást a bíróság 1961. január 20-án, Kennedy elnök beiktatása napján mondja ki.
A színésznő számára a 11 évvel idősebb Miller inkább apapótlék volt, mint férj, a félszeg író számára a csodás színésznő pedig próbatétel, hogy legyőzze önmagát, áttörje a burkot. De ez nem sikerült. Nem illettek egymáshoz, a szexszimbólum és az író személyisége éles kontrasztban állt egymással. Amerika legtöbbet dicsőített párja, a szellem és a test, az entellektüell és a megtestesített érzékiség kapcsolata, amely a Cinémonde szerint több port kavart föl Amerikában, mint Kennedy elnökké választása, az évszázad szerelmi botránya lett, s néhány év múltán felbomlott.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.