Szavak helyett a tettek. Hidaskürtön jártunk

Mátyusföld a Kis-Dunától északra, a Kiskárpátok és a Vág közti területen húzódó tájegység. Otthona ez sok kis- és nagyközségnek, köztük Hidaskürtnek is, melynek első ismert említése az Árpád-kor végéről ered. Régi, nagy múltú falu ez, ahol a hagyományokra még mindig adnak. Talán mert az itt élők tudják, hogy a problémák megoldásakor leginkább magukra számíthatnak.

Beruházások és fejlesztések – nem csak pályázatokból

A közelmúlt változásait legjobban a megváltozott faluközpont, a felújított községháza és a tűzoltószertár, az útburkolatok és a csapadék-vízelvezető rendszer rekonstrukciója, valamint a zöldterületek megnövekedett száma mutatja. De sikerült felújítani a halottasházat, az iskola parkolóját, a kultúrház északi falának, valamint az öltözők és a konyha a hőszigetelését, emellett új lámpákat és térfigyelő kamerarendszert szereltek fel az utak mentén.

Ahogy körbetekintünk a faluban, az ellátottságra sem lehet panasz: helyben van teljes szervezettségű iskola, óvoda, posta, egészségügyi központ, vegyes-, gazda- és élelmiszerbolt, valamint önkiszolgáló autómosó is.

Persze, nem volt ez mindig így – tudjuk meg a polgármestertől, aki független jelöltként áll a község élén. Amikor átvette a hivatalt, volt mit megvalósítani, a költségvetési gondok közepette merészet álmodni nemigen lehetett, át kellett ütemezni az egészet.

„A polgármesteri tisztséget csak szolgálatként lehet felfogni, aki személyes lehetőséget lát benne, az előbb-utóbb megmutatkozik” – mondja Rózsár Tibor, miközben a pályázatokra terelődik a szó. Hamarosan újabb tendereket nyújtanak be, a községnek nagy szüksége lenne egy olyan multifunkcionális közösségi otthonra, mely a helyi csoportokat, szervezeteket szolgálná ki, de tervben van a helyi kultúrház belső tereinek felújítása is – közel hatvanötezer euró értékben. A szabadidős létesítményi fejlesztés részeként egy műfűvel borított sportpálya építése, valamint a közeljövő nagy terve, a középületek energiatakarékossá tétele, a zöldenergia, napenergia vételezése. A környezetvédelmi szakemberek évtizedek óta ajánlják a megújuló vagy alternatív energiaforrásokat a községek számára, hiszen ha nem ártalmatlanok is teljesen a természetre, jóval kevesebb kárt okoznak, mint a nem megújuló energiaforrások. Ráadásul a csillagászati energiaárak mellett – amit sajnos Hidaskürt is megérez – bevezetésük különösen kifizetődő lehetne most.

„Nekünk szerencsénk volt, a tavalyi év végéig gyakorlatilag a meglevő szerződések maradtak érvényben. Összehasonlításként: a közvilágításra, amely közel háromszáz modern lámpatestet foglal magában, fizetett a község átlagban 470 eurós havi költséget, ez az összeg idén januárban 1790 euróra emelkedett. És mint mondom, ez csak a közvilágítás, ugyanakkor több fogyasztópontunk van, emiatt közel hatszoros áremeléssel kellett szembenéznünk. Sajnos a 2020-ban kezdődött kapkodó politikai kultúra megnehezítette az önkormányzatok működését, meggondolatlan törvények születtek. Bár a kormány később tudott megoldást találni az energiaárak csökkentésére, de ezekben a pótmegoldásokban is rengeteg csavar és kiskapu volt. Az egyik ilyen, hogy a települések mindaddig nem igényelhették a támogatást, míg az illetékes villamos művek részére nem volt megtérítve a számla. Természetesen próbáltunk pótmegoldásokat találni, ilyen volt, hogy csak a legszükségesebb pontokon tartottuk meg a közvilágítást, hogy hamarosan bevállalunk egy nagyobb méretű közbeszerzést, valamint a zöldenergiát is megpróbáljuk bevezetni. Jelenleg napelemekben gondolkozunk” – tudjuk meg a polgármestertől, aki azt is elmondja, hogy bár a lakosok egyelőre nem érzik a drágulást, az sajnos elkerülhetetlen, hogy jövőre ne emelkedjenek az egyes illetékekkel kapcsolatos költségek. Hidaskürt jelenleg azon kevés települések egyike, ahol az illetékalapok összegén az emelkedő energiaárak ellenére sem módosítottak.

Kultúra és hagyományőrzés

Számos sikeres rendezvényről tesz említést a polgármester, július 8-án újabb nagyszabású eseményre készülnek, a Kürt községek nemzetközi találkozójára, mely vándorünnepségként már 1994-től datálódik. A magyarországi és felvidéki kürti települések mindig is jó kapcsolatot ápoltak egymással, együttműködésük nemcsak kulturális, hanem gazdasági szempontból is követendő példa lehet, minthogy együttműködésüknek köszönhetően tájékoztatják egymást az olyan programokról, melyek még inkább előmozdítják fejlődésüket. De szerveznek Kürti Ízek Fesztivált, a helyi szervezetekkel együttműködve író-olvasó találkozókat, színházlátogatásokat, könyvbörzéket, bálokat, májusfatűzést, évzáró ünnepségeket, megemlékezéseket – és sokak örömére a régi, nagy múltra visszatekintő nótaestek hagyományát is sikerült visszacsempészniük a helyiek életébe. A polgármester szerint az önkormányzati testület hozzáállása példaértékű, ezért különösen hálás a munkájukért.

Fiatalokat megtartó program

Hogy a község mennyire közösségbarát, azt az is mutatja, hogy az ötvenöt bérlakásukból jelenleg mind foglalt, sőt továbbiakra is volna igény, kérvények folyamatosan érkeznek az önkormányzathoz, csak a jelenlegi ingatlanpiaci áringadozások miatt egyelőre kivárnak. A község motivációs ereje, hogy fiataljait megtartsa, azonban mindenképp példaértékű. Talán ezért is lehetséges, hogy oktatási intézményében 1950 óta megszakítás nélkül folyik az oktatás. A teljes szervezettségű általános iskolát jelenleg 160 kisdiák látogatja, de a polgármester nagy örömére a helyi óvodában is folyamatos az utánpótlás.

Aktívak a helyi csoportosulások is, a Rozmaring nyugdíjascsoport, a helyi énekkar, a helyi polgári társulás, a Csemadok helyi alapszervezete, valamint a tűzoltók és a sportolók is kiveszik részüket a falu életéből. Ahol tudnak, ott segítenek – gyakorta kérni sem kell, mindenki serényen teszi a dolgát, hogy élhető és szerethető közösséget teremtsen.