Piros-sárga-zöld… indul a tanév!

A szlovák oktatásügyben szeptembertől úgynevezett szemaforrendszer fog működni, a zöld, sárga és piros fázis jelzi a veszélyeztetettségi fokot, és szakemberek már kidolgozták az egyes fázisoknak megfelelő óvintézkedéseket. Kezdetnek minden szülő aláír egy becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy gyermekén nem észleli a koronavírus-fertőzés tüneteit, továbbá, hogy a gyereke augusztus 17-től 31-ig nem járt tömegrendezvényen (nyári táborban, edzőtáborban, koncerten, lakodalomban). Ha igen, akkor két hétig figyelnie kell a gyerek és a környezete egészségi állapotát. Ha a gyermek, vagy valaki a környezetében légúti megbetegedés tüneteit mutatja, láza van, nem érzékeli a szagokat és az ízeket, a körzeti orvost kell értesíteni, ő dönt a következő lépésekről. A gyerek az iskolába is csak a körzeti orvos ajánlásával térhet vissza, és minden esetben, amikor legalább három napig nem megy iskolába, új becsületbeli nyilatkozatot kell aláírnia a szülőnek.

Fegyelem és figyelem

Ha olyan gyermeknél merül fel a fertőzöttség gyanúja, aki már jár iskolába, a teszt eredményéig otthon kell maradnia, azokkal együtt, akikkel kapcsolatba került. Negatív teszt esetén folytathatják az iskolalátogatást, de ha az eredmény pozitív, mindannyian otthon maradnak addig, amíg a közegészségügyi hivatal nem dönt másként. A lényeg, hogy egész iskolákat már nem fognak bezárni egyetlen vagy akár több Covid-fertőzött miatt sem. Peter Visolajský gyermekorvos, az Orvosok Szakszervezetének (LOZ) elnöke úgy véli, fontos, hogy a diákok rendben elkezdjék a tanévet, ugyanakkor mindannyian elfogadjuk azt is, hogy ez fokozott fegyelmet követel meg tőlünk. „A nyáron mindenki elengedte magát, megtanult együtt élni a vírussal, és elhitte, hogy őt ez az egész nem is érinti. De ez nem igaz, mindannyiunkat érint, ezért az életünk még nem térhet vissza a 2020 márciusa előtti kerékvágásba. El kell fogadnunk, hogy az új normalitáshoz hozzátartozik a szájmaszk viselése, a kézfertőtlenítés és a személyes érintkezés mellőzése. A gyerekeknél ez bonyolultabb, mert ők sokkal közvetlenebbek, ezért rájuk még jobban kell vigyáznunk.”

Ebéd az osztályban

Szerencsére a kisgyermekek nem tartoznak a veszélyeztetett kategóriába, ezért az óvodában és az alapiskolák alsó tagozatán nem is kötelező a szájmaszk. A felső tagozatos diákok és a középiskolások a tanítás alatt is szájmaszkot fognak viselni szeptember első két hetében. A többiek csak a közös helyiségekben és a folyosón kötelesek feltenni a maszkot, de lehetőség szerint a diákok az órák közti szüneteket is a saját osztálytermükben töltik. Mindenkinek két szájmaszkot kell magával vinnie az óvodába vagy iskolába, az egyiket viseli, a másik tartalék lesz. Az alsó tagozatos kisdiákok számára a maszk csak a folyosókon és a közös helyiségekben (öltözőben, étteremben, tornateremben) lesz kötelező.

A tantermekben szeptembertől nem korlátozzák a diákok létszámát, de a nagyobb iskolákban az egyes évfolyamok diákjai a megadott idősávban fognak érkezni az iskolába és távozni onnan, hogy ne keveredjenek egymás között. Az iskolai napközik és ebédlők is működni fognak, de az étteremben külön kellene étkezni az egyes osztályoknak, vagy ha ez nem megoldható, a tantermekben is elfogyaszthatják a gyerekek az ebédet. Szeptember 20-ig nem ajánlott használni az iskolai tornatermeket, edzőtermeket, uszodákat. Minden iskolában elő kell készíteni egy ablakos helyiséget, ahová azt a diákot helyezhetik, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, addig, amíg a szülei érte nem jönnek. A középiskolai és főiskolai kollégiumokban is lesz egy ilyen betegszoba. A piros zónába tartozó külföldi diákok pedig kötelesek öt napra karanténba vonulni és abszolválni a vírustesztet. A tesztet az állam fizeti, karantén a kollégiumban is kialakítható, de ha nincs elég hely, a diák köteles olyan szállást keresni, ahol elszigeteltségben tölthet öt napot, és ez esetben maga állja a költségeket.

Fontos az iskolanyitás

A szakemberek abban bíznak, hogy az elmúlt hónapokban valamennyien megtanultunk együtt élni a fenyegetettséggel és elővigyázatosak leszünk. Ám a megelőlegezett bizalom csak addig érvényes, amíg valamelyik tanintézményben fel nem üti a fejét a fertőzés. Ha ez több tanulót és/vagy pedagógust is érinteni fog, a szabályok szerint már a gyanú esetén is otthon marad mindenki, aki kapcsolatba került vele. Amint a gyanú beigazolódik, és egy pedagógus vagy legalább két diák, esetleg két iskolai alkalmazott bizonyul fertőzöttnek, azokban az osztályokban, ahol a beteg pedagógus tanított, vagy amelyet a beteg diákok látogattak, megszűnik a tanítás. A többi osztályban az 1–5. évfolyamban maximum 15 fős létszám ajánlott, a felsőbb évfolyamokban megfontolandó az online oktatás. Ebben a fázisban már az iskola egész területén egész nap kötelező a szájmaszk viselése, és a reggeli hőmérőzés.

Visolajský szerint az iskolanyitás mellett szóló érvek megkérdőjelezhetetlenek. „A diákok máris négy hónapot hagytak ki, ez főleg azok esetében nagy idő, akik szociálisan hátrányos helyzetben élnek, és nem hogy számítógép meg internet, de meleg ebéd sincs náluk. Sokan csak az iskolában használtak evőeszközt, tanultak valami hasznosat. Ezek a gyerekek a nyári szünettel együtt már fél éve csellengenek, ha ezt az időt tovább húzzuk, behozhatatlanná válik a lemaradásuk” – figyelmeztet az orvos, aki az országos járványügyi válságstábnak is tagja.

Együttélés a vírussal

Az iskolák megnyitásánál az is fontos szempont, hogy ha a kisebb gyermekek otthon maradnak, a szülőknek is otthon kell maradniuk velük. Szlovákiában kb. 300 ezer családi pótlékra jogosult szülő van munkaviszonyban, és a március közepétől május végéig tartó első hullámban bő egyharmaduk, kb. 110 ezer ember igényelt közülük ápolási díjat (OČR), ami az állam számára jelentős kiadástöbbletet, a szülők számára pedig jelentős bevételcsökkenést jelentett. Arra már június elején ráébredtünk, hogy az ország teljes leállítása gazdasági és szociális szempontból is tarthatatlan, mert nemcsak a vállalatok mennek tönkre, hanem az emberek türelme is elfogy.

„Olyan fegyelmet, amilyet tavasszal tapasztaltunk, már nem várhatunk el az emberektől. Mindenkinek elege van a bezártságból, és ha személyesen nem érintette a betegség, hajlamos bagatellizálni. Ezért most már nem a szigorításokon kellene gondolkoznunk, hanem annak a szabályait kellene kialakítanunk, hogyan lehet hosszú távon együtt élni a koronavírussal” – figyelmeztet Peter Visolajský, aki szerint az sem biztos, hogy az iskolabezárások ideje alatt otthon voltak a gyerekek. „Orvosként sokszor hallottam, hogy elutaztak külföldre, vagy a nagyszülők vigyáztak rájuk, amíg a szülők dolgoztak. Ez semmivel sem kisebb kockázat, mintha óvodába, iskolába jártak volna. A tavaszi hullám tapasztalatai világszerte azt mutatják, hogy ott voltak jók az eredmények, ahol az oktatási-nevelési intézmények szigorú szabályok mellett nyitva tartottak, és minden egyéb társas érintkezést szabályozott az állam.”

Ausztrál és izlandi példa

Ausztráliában például csak négy okból hagyhatták el az emberek az otthonaikat: ha munkába, orvoshoz, élelmiszert vásárolni vagy sportolni mentek. A rendőrök véletlenszerűen igazoltatták a járókelőket, és ha valaki nem tudta igazolni, hogy a fent említett okok valamelyike miatt tartózkodik az utcán, 1600 dolláros bírságot szabtak ki rá. Az ausztrál kormány azzal is ösztökélte a szülőket, hogy hordják a gyerekeiket óvodába, hogy elengedte a meglehetősen borsos óvodai díjakat, mert még így is jobban járt azzal, hogy a felnőttek munkába jártak és nem szociális segélyt kértek, hanem adót fizettek. Izlandon hasonlóképpen végig nyitva tartottak az oktatási intézmények, és ennek ellenére tízéves korig nem találtak koronavírussal fertőzött gyermeket, tíz és tizenkilenc év között pedig csak a fiatalok 2,4 százaléka bizonyult fertőzöttnek.

Az alapvető higiéniai és távolságtartási szabályok betartása mellett az iskolába járás nincs kedvezőtlen befolyással a járvány terjedésére, állítja Peter Visolajský. „Gyermekorvosként megfontolandónak tartom, hogy a nagycsoportos óvodások, akik már veszélyeztetettebbek, aludjanak-e az óvodában, mert ilyenkor fokozottabban terjed a vírus. Ezt a jelenséget régóta ismerik a gyermekorvosok, sok gyermek nyitott szájjal alszik, kiköhögi a torkába lefolyó nyálkát, ezáltal megfertőzi a többieket. A gyermekek immunrendszere még kialakulóban van, ezért is olyan gyakran náthásak az óvodások. Viszont mivel ezeket az enyhe lefolyású vírusos náthákat is koronavírusok okozzák, a kisgyermekek ellenállóbbak a Covid–19-cel szemben. Ma úgy véljük, hogy a kisgyermekek légúti szerveiben kevesebb a koronavírust felfogó receptor, ezért kevesebb jut belőle a vérkeringésükbe. Az sem kizárt, hogy mivel gyakran náthásak, a szervezetük immunreakciója nem olyan radikális, mint a felnőttek esetében, akiknél gyakran épp a fokozott immunreakció a halál oka” – teszi hozzá.

Más lesz a normális élet

Egyelőre sok kérdés nyitott, a megfigyelések alapján csak abban lehetünk biztosak, hogy a tízéves kor alatti gyermekek jobban viselik a koronavírusos fertőzést, mint az idősebbek. De vigyázat, mert ők is ugyanolyan vírushordozók, vagyis a szüleikre, nagyszüleikre veszélyt jelenthetnek! Bár ez sem ilyen egyértelmű, mert azt sem tudjuk, mennyire veszélyes vírushordozók azok a gyermekek, akik tünetek, és ezért sokszor a szülők tudta nélkül vészelik át a betegséget.

Mindent összevetve a világban az az általános álláspont, hogy amennyire lehet, vissza kell térni a normális életbe és az iskolapadokba. Ez a normális élet a jövőben biztosan más lesz, mint amit eddig megszoktunk és amiről azt reméltük, hogy egy átmeneti időszak után visszatérhet. Nagyon valószínű, hogy a szájmaszk sokáig kötelező viselet lesz a nyilvános helyeken, a tömegrendezvényeket elfelejthetjük, ellenben az otthonról végzett munka megszokottá válik. Az időjárás-jelentés mellett az elkövetkező hetekben, hónapokban a járványügyi szemafort is figyelni fogjuk, és aszerint tervezzük az életünket, hogy zöld, sárga vagy piros sávba tartozunk. Aztán majd ha lesz vakcina, elkezdődhet az újabb vita arról, mennyire hatásos és biztonságos, a lakosság milyen hányadát kell beoltani ahhoz, hogy védettséget biztosítson. De itt még nem tartunk, és jobb, ha elfogadjuk: ezt az évet már úgy fogjuk befejezni, hogy az egyetlen védelmünk az óvatosság marad.

Veszélyeztetettségi fázisok

Zöld: Az iskolában senki nem fertőzésgyanús, minden a megszokott rendben működik, szigorított higiéniai feltételekkel.

Narancssárga: Fennáll a gyanú, hogy az iskola diákja, tanára vagy alkalmazottja Covid-fertőzött – a fertőzésgyanús személy és mindazok, akikkel kapcsolatba került, otthon maradnak a teszt eredményéig. Ha a fertőzésgyanús személy az iskolai konyhán dolgozott, a konyhát lezárják.

Piros: Egy pedagógus, két diák vagy két alkalmazott fertőzött – megszüntetik a tanítást a fertőzött személyek által látogatott osztályokban, a többi osztályban korlátozzák a létszámot. A felső tagozat áttérhet az online tanításra.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 35. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti.